Magyar geofizikus feltárta nepáli – Megjelent az első lektorált tanulmány a nepáli és kínai területeket sújtó augusztus 26-i himalájai hegyomlásról és az azt követő pusztító árhullámról. A kutatás egyik szerzője Hetényi György magyar geofizikus, a Lausanne-i Egyetem professzora és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Magyar geofizikus feltárta nepáli: a legfontosabb részletek
A kutatók nepáli és kínai szeizmikus mérések alapján rekonstruálták az eseménysort. Megállapításuk szerint a legnagyobb rengést a katasztrófa kezdetén bekövetkezett, hozzávetőleg 100 millió köbméternyi anyagot megmozgató hegyomlás idézte elő. Az esemény energiája egy 5,2-es magnitúdójú földrengésének felelt meg, a megmozdult tömeg pedig nagyrészt kőzetből állhatott.
Szeizmikus adatok alapján rekonstruálták az eseményt
A tanulmány az eseményhez kapcsolódó szeizmikus megfigyelések első teljes adatsorát közli. Hetényi György a Telexnek azt írta, hogy az adatokból nemcsak a hegyomlás hozzávetőleges méretét, hanem a pontos időpontját is meg tudták határozni.
A kutató több mint húsz éve végez vizsgálatokat Nepálban. Elmondása szerint nepáli kollégáival közvetlenül a katasztrófa után kezdték elemezni a méréseket, és tíz nappal később benyújtották a tanulmányt. A cikket gyorsított lektorálás után október 2-án közölte a Seismica című szakfolyóirat.
A szerzők között nepáli, svájci, francia, kínai, brit, amerikai és spanyol intézmények kutatói szerepelnek. A vizsgálat elsősorban a szeizmikus jelek értelmezésére épült, ezek segítségével állították össze a hegyomlás és az árhullámhoz vezető folyamat eseménysorát.
Kisebb rengések előzhették meg a hegyomlást
Hetényi szerint a hegyomlás előtt 17 perccel egy 2,5-ös magnitúdójú földrengéssel összemérhető előeseményt is rögzítettek. Az azt megelőző órákban és napokban emellett több tucat kisebb szeizmikus esemény történt.
A kutatók egyelőre nem bizonyították, hogy ezek a kisebb mozgások valóban a hegyomlás előjelei voltak. A térbeli egyezés miatt azonban ezt valószínűnek tartják, ezért további vizsgálatokra van szükség annak megállapításához, milyen kapcsolat állhatott fenn az események között.
A tanulmány szerzői úgy látják, hogy egy jobb lefedettségű, folyamatosan felügyelt megfigyelőhálózat a jövőben lehetővé teheti a hasonló esetek időbeni jelzését és riasztás kiadását.
Több falut öntött el a Trishuli áradása
A Nepálon és Tibeten is átfolyó Trishuli folyó augusztus 26-án reggel lépett ki a medréből. A hirtelen érkező árvíz több falut elöntött, és jelentős károkat okozott az infrastruktúrában. Nepálban házakat, utakat, hidakat és energetikai létesítményeket sodort el a víz.
Szeptember elején már több mint ezer halálos áldozatról érkeztek hírek, miközben több ezer eltűnt embert kerestek. A Külügyminisztérium korábbi közlése szerint az eltűntek között három magyar állampolgár is volt, akik a katasztrófa helyszínén tartózkodtak. Hollétük a közlés idején továbbra is ismeretlen volt.
Mit mond a tanulmány a gleccser és az éghajlat szerepéről?
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a kezdeti, mintegy 100 millió köbméteres hegyomlás anyagának nagy része kőzet lehetett. Hetényi György ebből azt valószínűsíti, hogy a gleccser, és így közvetve az éghajlat szerepe legfeljebb másodlagos lehetett a katasztrófában.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljes eseménysor minden részletét már tisztázták. A kisebb, korábban rögzített szeizmikus eseményekről egyelőre nem tudni biztosan, hogy előre jelezték-e a hegyomlást. A tanulmány jelentősége ezért abban is áll, hogy első teljes szeizmikus adatsort közöl, amelyre a további elemzések és a jövőbeli riasztási rendszerek fejlesztése épülhet.
