külföldre költöző magyarokat érintheti – A külföldre költözés önmagában nem feltétlenül mentesítene a Tisza-kormány által tervezett vagyonadó alól. A tervezet szerint egy magyar állampolgár csak akkor minősülne külföldinek, ha már legalább tíz éve külföldön él, így a nyolc éve más országban lakó és ott adózó magyarok is az adó alanyai lehetnének. Az esetről a Portfolio számolt be.
külföldre költöző magyarokat érintheti: a legfontosabb részletek
A szabályozás a külföldi illetőségű magánszemélyek magyarországi ingatlanjaira, az azokhoz kapcsolódó vagyoni jogokra, valamint magyar társaságokban fennálló részesedéseire is kiterjedhet. A Portfolio által megszólaltatott adószakértők szerint a tervezet a külföldiek adókötelezettségét széles körben határozza meg, ugyanakkor bizonyos tulajdonosi struktúrák és nemzetközi egyezmények korlátozhatják a tényleges adófizetési kötelezettséget.
Tíz év után változna a magyar állampolgárok megítélése
Baráti Ákos, a Jalsovszky partnere és nemzetköziadó-szakértője szerint a jogalkotónak nehéz egyensúlyt kell megtalálnia. Ha a külföldi tulajdonosok magyarországi adóztatása túl szűk lenne, az hátrányt okozhatna a magyar vállalkozásoknak. A széles körű adóztatás viszont mérsékelheti a külföldi befektetéseket – értékelte.
A tervezet alapján a „külföldi” kategória nem egyszerűen az állampolgársághoz kötődne, hanem alapvetően az adóilletőséghez. A magyar állampolgárok esetében azonban külön szabály lépne életbe: csak a külföldön eltöltött tíz év után minősülnének külföldinek. Ez azt jelenti, hogy egy nyolc éve külföldön élő magyar állampolgár a tervezet szerint továbbra is adóalany maradhatna, akkor is, ha évek óta külföldön fizet adót, és már nincs érdemi magyarországi kötődése.
Külföldi holdinggal elkerülhető lehet, de nem minden esetben
Illés István, az APELSO Wealth Management társalapítója szerint a külföldiekre vonatkozó szabályok szélesebbek a vártnál, de több ponton is vannak korlátozások. Általában csak a közvetlenül birtokolt magyar társasági részesedés lenne adóköteles. Ha egy külföldi tulajdonos külföldi holdingcégen keresztül rendelkezik magyar vállalattal, a részesedés rendszerint kieshet az adóztatásból, kivéve, ha a magyar társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező cégnek minősül.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szintén fontos szerepet kaphatnak. Egyes megállapodások korlátozhatják vagy kizárhatják Magyarország jogát a vagyonadó kivetésére, és a tervezet sem írná felül automatikusan ezeket a rendelkezéseket.
A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabályozás eltérően érintheti a multinacionális és a magyar tulajdonú vállalkozásokat. Egy külföldi multinacionális vállalat magyar leányvállalata után adott esetben nem keletkezne vagyonadó, miközben egy hazai családi cég tulajdonosa a részesedése értéke alapján fizethetne. Ez a szakértő értékelése szerint ronthatja a magyar tulajdonú cégek versenyképességét.
A tervezet a családon belüli vagyonmegosztást ösztönözheti
A szabályok szerint minden felnőtt családtagnak külön egymilliárd forintos mentesség járna. A bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány önálló adóalanyként szintén rendelkezne saját mentességgel, a kapcsolt struktúrák esetében azonban közös keret érvényesülne.
A nem tőzsdei cégrészesedések értéke kisebbségi kedvezménnyel csökkenthető lenne: 33 és 50 százalék közötti részesedésnél 25, 33 százalék alatt pedig 30 százalékkal. A kedvezményt minden tulajdonos saját részesedése alapján kapná meg, a családtagok tulajdoni hányadát nem kellene összeadni. Emiatt a tervezet ösztönözheti, hogy a családi vállalkozások következő generációja már korábban tulajdonossá váljon.
A kiskorú gyermeknek adott ajándék ugyanakkor nem csökkentené automatikusan az adóalapot, mert azt a szülő vagyonához kellene hozzászámítani. A színlelt ügyletek sem jelentenének biztos megoldást: az adóhatóság a vagyonadó ismertté válása után létrejött tranzakciókat gazdasági tartalmuk alapján vizsgálhatná.
Nagy kérdés a bevétel és a fizethetőség
A Pénzügyminisztérium becslése szerint mintegy 15 ezer adóalany lehet. A bevételi várakozások azonban időközben jelentősen változtak: a korábban említett éves 300–600 milliárd forint helyett később 150–200 milliárd forintos becslések jelentek meg, a hatástanulmány pedig négy év alatt 800 milliárd forintos bevétellel számol. Baráti Ákos szerint megbízhatóbb adatok legkorábban 2027 őszére állhatnak rendelkezésre, mivel új adótípusról van szó.
A vagyon értékét a tervezet szerint 2026. december 31-i állapot alapján kellene meghatározni, az adót pedig augusztusban, az osztalékfizetési időszak után kellene megfizetni. A lakott ingatlanra nem járna mentesség vagy kedvezményes értékelés. Kérelemre legfeljebb 12, kivételes esetekben – például lakóingatlan vagy cégrészesedés esetén – 24 hónapos halasztás vagy részletfizetés lenne kérhető.
A szakértők szerint ezért már a tervezet elfogadása esetén is fontos lehet a vagyonelemek teljes körű felmérése és értékelése. A nem nyilvános árfolyammal rendelkező cégrészesedések meghatározása különösen összetett lehet, miközben a fizetendő összeg egyes esetekben több tíz- vagy akár több százmillió forintra is rúghat. A forrás szerint ez likviditási gondokat okozhat azoknál, akiknek vagyona főként lakóingatlanban, nyaralóban vagy termőföldben áll.
Mit jelenthet a tízéves szabály a külföldön élőknek?
A forrás alapján a tervezet egyik legfontosabb sajátossága, hogy a külföldre költözés és az adókötelezettség megszűnése között hosszú idő telhet el. A tízéves feltétel miatt a külföldön élő magyar állampolgárok egy része akkor is érintett maradhatna, ha a mindennapi életét és adózását már másik országban folytatja. A szabály gyakorlati alkalmazása azonban kérdéseket vet fel, különösen a kettős adóztatási egyezmények adóilletőségre vonatkozó rendelkezései mellett.
A biztosan kirajzolódó kép szerint a magyarországi ingatlanok és közvetlen magyar cégrészesedések jelentik a fő kapcsolódási pontot. Egy külföldi holding, illetve egy alkalmazható nemzetközi egyezmény módosíthatja az adóztatás eredményét, de ezek hatása mindig az adott tulajdonosi és jogi helyzettől függ. A tervezetből önmagában ezért nem következik, hogy minden külföldön élő magyar ugyanakkora adót fizetne.
