Közös gázprojektet indít Magyarország – Magyarország és Horvátország megállapodott a Zaláta–Dravica közös földgázkutatási és -termelési projekt elindításáról – jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a zágrábi tárgyalásokat követően. A felek az energetikai együttműködés mellett a közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről, az uniós ügyekről és a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról is egyeztettek. Az esetről a Népszava számolt be.
Közös gázprojektet indít Magyarország: a legfontosabb részletek
A megbeszélésen Kapitány István és Orbán Anita külügyminiszter Gordan Grlić Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel, valamint Ante Šušnjar gazdasági miniszterrel tárgyalt. Kapitány szerint a Zaláta–Dravica projekt a magyar–horvát energetikai együttműködés új szakaszának első sikertörténete lehet.
A földgáz- és kőolajkapcsolatok bővítését is tervezik
A tárgyalások egyik kiemelt témája a két ország közötti földgáz-összeköttetés kapacitásának növelése volt. Kapitány István közlése szerint a fejlesztéssel már az év végére számolnak. A miniszter egyúttal üdvözölte a krki LNG-terminál kapacitásának bővítését, és jelezte, hogy Magyarország nyitott az onnan érkező földgáz mennyiségének jelentős növelésére.
A magyar fél fontosnak tartja a Horvátországgal folytatott kiszámítható kőolajellátási együttműködés fejlesztését is. Kapitány István támogatásáról biztosította a MOL és a JANAF közötti párbeszéd folytatását az Adria-kőolajvezetékről. A régió energiaellátásának biztonsága érdekében a horvát, a magyar, a szlovák és a szerb finomítók működésének összehangolását is lényegesnek nevezte.
Magyar vállalatok horvátországi beruházásai
Kapitány István beszámolója szerint Horvátország a magyar tőke külföldi beruházásainak egyik legfontosabb célpiaca: magyar vállalatok összesen 5,4 milliárd eurót fektettek be az országban. A miniszter azt szeretné, ha több magyar vállalat működne sikeresen Horvátországban, és több horvát cég jelenne meg magyarországi beruházásokkal. Jelenleg 39 horvát beruházás van Magyarországon.
A horvát gazdasági miniszter szerint a két fél számos olyan projektről tárgyalt, amely erősítheti a két ország gazdasági együttműködését. Ante Šušnjar az energiaellátás biztonságát, az ipar dekarbonizációját, valamint a közlekedési és logisztikai útvonalak összekapcsolását emelte ki. Úgy fogalmazott, új, kedvező időszak kezdődhet a magyar–horvát gazdasági kapcsolatokban, amelynek lehetőségeit konkrét beruházásokkal kell kihasználni.
Közlekedési összeköttetésekről is egyeztettek
Orbán Anita a tárgyalásról közzétett beszámolójában arra is kitért, hogy a találkozóra Budapest és Eszék autópálya-kapcsolata teljessé válásának első évfordulóján került sor. A külügyminiszter szerint a két ország a határ mentén élők és működő vállalkozások érdekében tovább bővítené a közlekedési és energetikai összeköttetéseket.
A közös célok között szerepel a Murakeresztúr és Kotoriba közötti új Mura-híd megépítése, valamint a földgázkapcsolat kapacitásának fejlesztése. A felek az aktuális uniós és nemzetközi kérdésekről is tárgyaltak, és a magyar, illetve a horvát kisebbségpolitikát továbbra is példaértékűnek tartják.
Mit jelent a Zaláta–Dravica megállapodás?
A most bejelentett projekt nem önálló energetikai lépésként jelent meg a tárgyalásokon, hanem egy szélesebb magyar–horvát együttműködési csomag részeként. A felek egyszerre beszéltek a közös földgázkutatásról és -termelésről, a gázvezeték-kapacitás növeléséről, a krki LNG-terminál használatáról, valamint az Adria-kőolajvezetékhez kapcsolódó egyeztetésekről.
A forrás alapján a Zaláta–Dravica projekt elindításáról született megállapodás, de a beruházás részletes ütemezése, várható termelése és pénzügyi feltételei nem ismertek. Biztosan az körvonalazódik, hogy Magyarország és Horvátország az energiaellátási kapcsolatok bővítését közös földgáz-, kőolaj- és infrastrukturális fejlesztésekkel kívánja erősíteni.
