Horn Gábor budapesti megállapodás – Horn Gábor, a Republikon Alapítvány vezetője szerint fontos, de hosszú távon elégtelen megállapodás született Budapest és a Tisza-kormány között. A főváros 120 milliárd forintos egyszeri támogatást kap, amelyből ki tudja fizetni a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét, ám a szakértő úgy látja, a város tartós pénzügyi helyzetére továbbra sincs világos válasz.
Horn Gábor budapesti megállapodás: a legfontosabb részletek
Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter közös sajtótájékoztatón ismertette a szerdán megkötött megállapodás részleteit. A döntés értelmében a kormány egyszeri támogatással segíti Budapestet, miközben a fővárost régóta terhelő szolidaritási hozzájárulás a jövőben csökkenhet. Ennek pontos mértékéről azonban még nem született végleges döntés.
Regionális BKK-val osztanák meg a közlekedés terheit
A megállapodás egyik tartósabb elemének a regionális BKK létrehozása ígérkezik. A szervezetben Budapest és az állam 50-50 százalékos tulajdonosként venne részt, így közösen finanszíroznák a térség közösségi közlekedését.
Horn Gábor szerint ez a konstrukció indokolható, mert a fővárosi közlekedést nem lehet kizárólag Budapest ügyeként kezelni. A szolgáltatásokat az agglomerációban élők is nagy számban használják, ezért szerinte az állami szerepvállalás és a közös finanszírozás nem feltétlenül csökkenti a főváros mozgásterét, hanem inkább megosztja a feladatokat és a felelősséget.
A szakértő ezzel összefüggésben nem ért egyet Soproni Tamás terézvárosi polgármester kritikájával, amely szerint Karácsony Gergely elvesztette Budapest közlekedésszervezési autonómiáját. Úgy véli, rosszabb megoldás lenne, ha az állam és a főváros egymástól függetlenül próbálná irányítani ugyanazt a közlekedési rendszert.
Újjáalakult a fővárosi egyeztető fórum
A találkozó egyben az újjászervezett Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának első ülése is volt. A testület és a fővárossal folytatott párbeszéd az előző kormányzati időszakban háttérbe szorult, miután Karácsony Gergely 2019-ben megnyerte a főpolgármester-választást.
Horn Gábor a fórum újjáélesztését és a regionális közlekedési együttműködést kedvező elemnek tartja, a 120 milliárd forintos támogatást azonban inkább átmeneti beavatkozásként értékeli. Szerinte ez egy tapasz a főváros pénzügyi problémájára, de nem oldja meg a mögöttes gondokat.
A kerületi polgármesterek kimaradását is bírálta
A Republikon vezetője szerint Karácsonynak a megállapodás előtt egyeztetnie kellett volna a kerületi polgármesterekkel. Baranyi Krisztina, Rózsa András és Pikó András egy nyilvános eseményen azt kifogásolta, hogy a főpolgármester a hátuk mögött állapodott meg a kormánnyal, és a kerületektől elvenné a parkolási bevételeket.
Horn Gábor úgy fogalmazott: egy tárgyalás során lehet úgy is álláspontot képviselni, hogy a felek bizonyos kérdésekben nem értenek egyet, de az egyeztetés teljes elmaradása szerinte a korábbi szövetségesek cserbenhagyásának tűnhet. Ugyanakkor nem gondolja, hogy a kerületi polgármesterek csalódása önmagában Karácsony politikai helyzetének összeomlását jelentené.
Értékelése szerint a korábbi ellenzéki pártrendszer lényegében megszűnt, ezért 2029-re új politikai helyzet alakulhat ki. Az egyes kerületi vezetők személyes népszerűsége pedig nem jelent automatikusan szervezett politikai támogatást a főpolgármester számára.
A nagyvárosok helyzete továbbra is kérdéses
Horn Gábor a megállapodás egyik fontos hiányosságának azt tartja, hogy nem tér ki más, az iparűzési adó változása miatt nehéz helyzetbe került nagyvárosokra. Példaként Budaörsöt, Veszprémet, Debrecent és Székesfehérvárt említette.
Szerinte a mostani döntés egyetlen önkormányzatnak nyújt segítséget, miközben a forrás alapján nem látszik, milyen megoldást kínálna a kormány a hasonló problémákkal küzdő településeknek. Ezért a szakértő a budapesti megállapodást a regionális közlekedés szempontjából előrelépésnek, pénzügyi értelemben viszont elsősorban rövid távú tűzoltásnak tartja.
Mit old meg a 120 milliárd forintos támogatás?
A megállapodás alapján Budapest az egyszeri támogatásból ki tudja fizetni a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét. Ez közvetlenül a főváros mostani pénzügyi helyzetén segít, de a forrás szerint nem derül ki, milyen tartós finanszírozási rendszer váltaná fel ezt az átmeneti segítséget.
A hosszabb távú elem a regionális BKK lehet, amelyben az állam és Budapest azonos tulajdonosi arányban vesz részt. Ez azért különbözik a támogatástól, mert nem egyszeri pénzügyi beavatkozásról, hanem a főváros és az agglomeráció közösségi közlekedésének közös finanszírozásáról szól. A pontos működési részletekről azonban a forrásanyag nem közöl további információt.
Nyitott kérdés marad az is, hogy a hasonló gondokkal küzdő más nagyvárosok milyen segítséget kaphatnak.
