Fürcht Pál szerint Orbán Viktor utasította a titkosszolgálatot az ukrán pénzszállítók elfogására
Fürcht Pál Orbán Viktor – Nyílt levelet tett közzé Fürcht Pál lemondott főügyész, amelyben azt állítja: a nyomozás 2026. márciusi állása szerint Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására. A volt főügyész szerint a szolgálat ezt követően egyeztetett az ügyészség vezetőivel, majd a nyomozás elrendeléséről szóló utasítás a törvényben biztosított három nap helyett néhány órán belül eljutott a nyomozó hatósághoz.
Fürcht Pál Orbán Viktor: a legfontosabb részletek
Fürcht Pál levelét ügyvédje, Horváth Lóránt osztotta meg a Facebookon. A címzett Baka András köztársasági elnök, aki korábban a legfőbb ügyész-jelölt, Szathmáry Zoltán parlamenti leszavazása után beszélt az úgynevezett aranykonvoj ügyről. A jelölt ellen azért nem szavaztak elegen, mert felmerült, hogy a testvére érintett lehet az ügyben.
Politikai irányításról ír a volt főügyész
Fürcht a levélben azt írja, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei 2026 májusában, az addig összegyűjtött bizonyítékok alapján, politikailag kreált ügyként értékelték az aranykonvoj-eljárást. Erről őt, az akkori főügyészt tájékoztatták, ő pedig jelentést tett a legfőbb ügyésznek, a helyettesének és két főosztályvezetőnek.
A volt főügyész állítása szerint ekkor arra is utaló jeleket láttak, hogy Orbán Viktor személyesen érintett az ügyben. Fürcht szerint a titkosszolgálat március 4-én egyeztetett egy ügyészségi főosztályvezetővel és a legfőbb ügyésszel, miközben az ukrán pénzszállítók elfogását március 5-re tervezték. A nyomozás elrendeléséről szóló ügyészi utasítás állítása szerint négy-öt órán belül megérkezett a nyomozó hatósághoz.
Fürcht hangsúlyozza, hogy a májusi jelentését nem a később megnevezett legfőbb ügyész-jelölt akadályozása miatt tette. Akkor még Nagy Gábor Bálint állt a Legfőbb Ügyészség élén, és a köztársasági elnök is Sulyok Tamás volt – írja.
Korlátozott kihallgatásokról számolt be
A levél szerint Szathmáry Zoltán testvére jelen volt, amikor az ukrán pénzszállítókat elfogták, megbilincselték és csuklyát húztak a fejükre. Fürcht úgy véli, Baka Andrásnak, az Emberi Jogok Európai Bírósága egyik bírájaként, tisztában kell lennie az ilyen bánásmód jelentőségével.
A volt főügyész arról is beszámol, hogy jelentése után „irányba állították” az eljárást. Állítása szerint az utasítás alapján a Legfőbb Ügyészség vezetőit még tanúként sem lehetett kihallgatni. Azt írja, lemondása óta már nem lát rá közvetlenül a folyamatokra, de meglepődne, ha azóta bármelyik felsővezetőt meghallgatták volna.
Fürcht szerint Szathmáry testvérének felelősségét sem vizsgálhatták érdemben, mert őt csak tanúként hallgathatták volna ki. A volt főügyész azt állítja, hogy ez ellen szóban és írásban is tiltakozott, tiltakozásának pedig közokiratban is nyoma van. A dokumentum megtekintéséhez azonban szerinte Lajtár István legfőbb ügyész helyettesének engedélye szükséges.
A lemondás és a fegyelmi eljárás
Fürcht Pál 2026. június 8-án mondott le, majd két nappal később tájékoztatta főügyész kollégáit. Azt írja, nem menekülésből távozott, és nem is a köztársasági elnök jelöltjének megválasztását akarta akadályozni, hanem azért mondott le, mert számára vállalhatatlanná vált a kialakult helyzet.
A nyílt levél második része a vele szemben indított fegyelmi eljárással foglalkozik. Fürcht szerint az eljárást szeptember 9-én indították egy június 10-i tájékoztatás miatt, vagyis a rendelkezésre álló három hónapos határidő utolsó napján. A vizsgálatot Lajtár István vonta saját hatáskörébe.
Fürcht úgy véli, ennek az lehetett az oka, hogy Lajtár tudomást szerzett arról: Baka András Szathmáry Zoltánt jelöli legfőbb ügyésznek. A volt főügyész szerint így a fegyelmi büntetést akár az a személy szabhatta volna ki vele szemben, akinek a testvérének felelősségét ő korábban vizsgálni próbálta. Ez Fürcht értelmezése, amelyet a levélben fogalmazott meg.
Az ügyészség korábban visszautasította a politikai befolyás vádját
A levél végén Fürcht egy, az ügyészségen elterjedt információra is hivatkozik. Eszerint a köztársasági elnök Lajtár Istvánt és két főosztályvezetőt is meghallgatott a legfőbb ügyész-jelöltről. Fürcht szerint, ha ez valóban megtörtént, akkor az aranykonvoj-ügy három érintettjét kérdezték meg arról, ki lenne alkalmas a legfőbb ügyészi posztra. A volt főügyész ugyanakkor ezt nem saját tapasztalatként, hanem az ügyészségen terjedő információként említi.
Fürcht Pál júniusban távozott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséből. Korábbi lemondólevelében szintén politikai nyomásgyakorlásról írt, amit a Legfőbb Ügyészség későbbi közleményében határozottan visszautasított. A mostani nyílt levélben szereplő állításokkal kapcsolatban a forrásanyag nem közöl új ügyészségi vagy kormányzati reakciót.
Mi derül ki biztosan a nyílt levélből, és mi marad állítás?
Fürcht Pál levele több, egymással összefüggő állítást tartalmaz az aranykonvoj-ügy kezeléséről: politikai irányítást, gyorsított ügyészi döntést, valamint az ügyészségi vezetők kihallgatásának korlátozását említi. Ezek a volt főügyész beszámolói és értelmezései, nem olyan, a forrásban ismertetett jogerős megállapítások, amelyek önmagukban bizonyítanák a vádakat.
A történet egyik fontos időbeli eleme, hogy Fürcht szerint a jelentése 2026 májusában készült, lemondása pedig június 8-án történt. A vele szemben indított fegyelmi eljárás csak szeptember 9-én indult el. A volt főügyész e dátumokból olyan összefüggést állít fel, amely szerinte a lehetséges legfőbb ügyész-jelölthöz kapcsolódik. A forrás alapján ugyanakkor nem ismert, hogy az állításokat milyen hivatalos vizsgálat vagy másik fél meghallgatása erősítette volna meg; Fürcht éppen azt kifogásolja, hogy őt korábban nem hallgatták meg.
