Fideszes képviselő szerint idén megérkeztek volna az uniós pénzek, de a részletek nem álltak össze
Fideszes képviselő idén megérkeztek – A 2026-os költségvetés módosításáról vitáztak szerdán az Országgyűlés bizottságai. A vita egyik központi kérdése az volt, miért kellett év közben hozzányúlni az idei büdzséhez, illetve milyen szerepet játszottak ebben az Európai Uniótól várt, de korábban meg nem érkezett források.
Fideszes képviselő idén megérkeztek: a legfontosabb részletek
Kármán András pénzügyminiszter szerint a költségvetés elcsúszásának egyik oka az volt, hogy a büdzsébe „hazug módon betervezett” uniós pénzek is bekerültek. A kormányzat az előző évek gyakorlatát követve olyan uniós forrásokkal számolt, amelyekhez Magyarország évek óta nem jutott hozzá.
A bizottsági ülésen azonban Witzmann Mihály, a gazdasági bizottság fideszes alelnöke azt mondta: az uniós források idén akkor is megérkeztek volna, ha az előző kormány marad hatalmon. A kijelentés azért váltott ki kérdéseket, mert a forrásanyag szerint 2023 óta nem érkeztek uniós pénzek Magyarországra.
Vétóval próbálták volna kikényszeríteni a kifizetéseket
Witzmann Mihály az ülés után arról beszélt, hogy a Fidesz–KDNP-kormány az uniós költségvetésről szóló tárgyalásokon addig vétózta volna az új, hétéves uniós büdzsé elfogadását, amíg a magyar embereknek járó forrásokat meg nem kapják.
A képviselő a korábbi miniszterelnök kijelentéseire hivatkozott, amelyek szerint az uniós pénzek Magyarországnak járnak. Arra a kérdésre viszont, hogy miért éppen 2026-ban érkeztek volna meg a korábban évekig visszatartott források, nem adott olyan konkrét magyarázatot, amely a kifizetések időzítését alátámasztotta volna.
A beszélgetés során az is felmerült, hogy az uniós források jelentős része az úgynevezett helyreállítási és ellenállóképességi eszközből, az RRF-ből származik, amelynek felhasználási határideje a forrásanyag szerint augusztus végén lejárt. Witzmann erre azt mondta, hogy az ügyben a korábbi miniszterelnök álláspontját tekinti irányadónak.
A jelenlegi uniós költségvetésről még folyik a vita
A forrásanyag szerint az Európai Unió 2028 és 2035 közötti költségvetéséről szóló egyeztetések még nem zárultak le. Az Európai Bizottság tavaly júliusban 2000 milliárd eurós keretösszegű javaslatot terjesztett elő, a tagállamok között pedig továbbra is zajlik az egyeztetés.
A megállapodás várhatóan csak 2027-ben születhet meg, és az elfogadáshoz minden tagállam egyetértésére szükség van. Ez azt jelenti, hogy elméletben valóban lehetőség nyílhatna vétóra, de ebből nem következik, hogy az idei évben megérkeztek volna a korábbi uniós források. A forrásanyag ezt egyértelműen kizárja.
Így Witzmann érvelése két külön kérdést kapcsolt össze: egyrészt a jövőbeli uniós költségvetés elfogadását, másrészt a már korábban várt, részben RRF-forrásokat. A bizottsági ülésen nem derült ki, hogyan lehetett volna az utóbbiakat egy idei vétóval megszerezni, különösen úgy, hogy a következő hétéves költségvetésről szóló kompromisszum várhatóan csak később születik meg.
Nyolcadik alkalommal kellett év közben módosítani a büdzsét
A költségvetési vita másik megszólalója Palóc André volt, aki a választás előtt Nagy Márton szóvivőjeként dolgozott. Ő a „be nem tartott ígéretek és az eladósodás költségvetéséről” beszélt.
A Költségvetési Tanács elnöke közben arra emlékeztetett, hogy 2015 óta ez már a nyolcadik év, amikor év közben módosítani kell a költségvetést. A bizottsági üléseken elhangzottak alapján a 2026-os büdzsé korrekciójának egyik fontos vitapontja éppen az volt, hogy a tervezés során számoltak olyan uniós bevételekkel, amelyek tényleges beérkezése nem történt meg.
Mit lehet biztosan tudni az uniós pénzekről?
A bizottsági vitában elhangzott állítások alapján külön kell választani a már várt uniós forrásokat és a 2028–2035 közötti uniós költségvetésről szóló jövőbeli tárgyalásokat. Witzmann Mihály a vétót olyan eszközként említette, amellyel a korábbi Fidesz–KDNP-kormány kikényszerítette volna a magyar források kifizetését.
A forrásanyag szerint azonban a jelentős részben RRF-forrásokra épülő pénzek felhasználási határideje augusztus végén lejárt, miközben az új uniós költségvetésről szóló egyeztetések még tartanak, és megállapodás csak 2027-ben várható. Ezért a biztosan megállapítható részlet az, hogy egy esetleges vétó önmagában nem magyarázza meg, miként érkezhettek volna meg 2026-ban a korábban elmaradt kifizetések.
