Feljelentést tett Miniszterelnökség 455 – Feljelentést tett a Miniszterelnökség azoknak a szerződéseknek az ügyében, amelyek közül a kormányzat álláspontja szerint tizenhat nem tartozott a szervezetfejlesztési keretszerződések tárgyi hatálya alá. A rendelkezésre álló iratok alapján ezeknek az egyedi megrendeléseknek az összértéke bruttó mintegy 455 millió forint volt – derül ki a Miniszterelnökség sajtóközleményéből.
Feljelentést tett Miniszterelnökség 455: a legfontosabb részletek
A közlemény szerint a szerződéseket eredetileg a Miniszterelnökség belső működésének és szervezetének támogatására kötötték. A vizsgált megrendelések azonban a tárca álláspontja szerint nem az intézmény szervezetének, folyamatainak vagy humánerőforrás-gazdálkodásának fejlesztését szolgálták.
Tanulmányok és elemzések készültek
A Miniszterelnökség szerint a vállalkozó a keretmegállapodásokban és keretszerződésekben meghatározott szervezetfejlesztési szolgáltatások helyett önálló szakpolitikai, társadalomtudományi, iparági, területfejlesztési, külpolitikai és lakáspiaci témájú tanulmányokat, kutatásokat, elemzéseket és publikációkat készített.
A közlemény úgy fogalmaz, hogy ezeknek a munkáknak a többsége nem állt kimutatható kapcsolatban a megrendelő szervezetével. Emiatt a Miniszterelnökség álláspontja szerint a szolgáltatások beszerzésére külön, versenyeztetett közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni, mivel azok önálló beszerzési igénynek minősülhettek.
A feljelentés nemcsak a szerződések tárgyát, hanem a szakmai beszámolókban szereplő munkaóra-elszámolások valóságtartalmát is vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy az eljárásban azt is ellenőrzik, a kifizetések alapjául szolgáló óraszámok és teljesítések ténylegesen megalapozottak voltak-e.
Egy kutatásnál 380 tanácsadói órát számoltak el
A sajtóközlemény egy balkáni munkaerőpiaci kutatás példáját is ismerteti. Ennél a megrendelésnél 380 tanácsadói órát tüntettek fel, óránként nettó 60 ezer forintos díjjal. A munka nettó 22,8 millió, bruttó 28,956 millió forintba került.
A megrendelés december 2-án született, a teljesítési határidőt pedig december 16-ban határozták meg. A két időpont között a forrás szerint 11 munkanap állt rendelkezésre. A 380 óra 47,5 teljes, nyolcórás munkanapnak felel meg, ezért a Miniszterelnökség közlése szerint a teljesítéshez több munkatárs párhuzamos, lényegében teljes munkaidős közreműködésére lett volna szükség.
A közlemény nem állítja, hogy a feltüntetett munkaórák biztosan fiktívek voltak, hanem arról számol be, hogy azok valóságtartalmát a feljelentés keretében vizsgálják.
Más állami szerződéseket is vizsgáltak
A forrás felidézi, hogy korábban a Tudományos és Technológiai Minisztérium is feljelentésekről számolt be a tárcánál végzett átvilágítás alapján. A minisztérium hat ügyben tett feljelentést, ezek közül három a P2M csoporthoz kapcsolódott.
A beszámoló szerint a P2M és a P2M Informatika 2019 előtt együttesen sem ért el 200 millió forintot meghaladó éves árbevételt, majd 2020 végén a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól nettó 30 milliárd forintos keretszerződést nyertek.
Vizsgálták a Digitális Magyarország Ügynökség és a P2M csoport között létrejött kilenc szerződést is. Ezek együttes nettó kerete csaknem 1,5 milliárd forint volt, a számlázás pedig elérte a keret 99,8 százalékát.
Az egyik szerződésnél az órák több mint 86 százalékát papíron a legmagasabb szintű, menedzseri vagy partneri szintű munkavállalók teljesítették, átlagosan több mint 58 ezer forintos óradíj mellett. Egy másik megállapodás minimumlehívást írt elő, vagyis az államnak akkor is fizetnie kellett egy meghatározott mennyiség után, ha azt nem használta fel. A szerződés emellett kizárta a rendes felmondást.
A vizsgálatok során a forrás szerint olyan eredménytermékek is előkerültek, amelyek általános vagy részben egymást átfedő prezentációk és oktatási anyagok voltak. Találtak olyan dokumentumot is, amelyen egy, a szerződésben nem szereplő cég neve szerepelt készítőként, míg más megbízásoknál hiányoztak a részletes eredménytermékek vagy a teljesítés tartalmát igazoló iratok.
Mit vizsgál a feljelentés, és mi maradt tisztázatlan?
A közlemény alapján az ügynek két, egymással összefüggő része van. Az egyik a szerződések besorolása: a Miniszterelnökség szerint a tanulmányok és kutatások nem illeszkedtek a szervezetfejlesztési keretekbe, ezért külön közbeszerzésre lett volna szükség. A másik a teljesítés igazolása, ezen belül az elszámolt munkaórák valósága.
A 380 órás megrendelésnél a forrásból kiszámítható, hogy a feltüntetett munkaidő 47,5 nyolcórás munkanapnak felelt meg, miközben a teljesítésre 11 munkanap állt rendelkezésre. Ez a közlemény szerint több ember párhuzamos munkáját feltételezte, de önmagában nem bizonyítja, hogy a teljesítés nem történt meg.
A forrásanyag nem közöl részleteket arról, hogy a feljelentés alapján indult-e már büntetőeljárás, illetve milyen jogi minősítést állapítottak meg. Az ismertetett kifogások és a munkaóra-elszámolások valóságtartalma ezért további vizsgálat tárgya.
