Csökkenő oltási arányokra figyelmeztet egy európai tanulmány, Magyarország kedvezőbb helyzetben van
Csökkenő oltási arányokra figyelmeztet – Az elmúlt években több európai uniós országban is visszaesett a gyermekkori oltások átoltottsága – derül ki a The Lancet Regional Health – Europe folyóiratban megjelent tanulmányból. A kutatók hét oltás adatait vizsgálták 1980 és 2024 között, és arra jutottak, hogy 2019 óta 16 országban legalább négy vakcina esetében csökkent az átoltottság.
Csökkenő oltási arányokra figyelmeztet: a legfontosabb részletek
A tanulmány szerint a visszaesés különösen a koronavírus-járvány időszakában és annak közvetlen utóhatásaiban vált érzékelhetővé. A kutatók úgy vélik, hogy a világjárvány fennakadásokat okozhatott a gyermekkori oltások beadásában. A csökkenő oltási arányok szerintük az egyéni védettséget és a közösségi szintű védelmet, vagyis a nyájimmunitást is kockázatnak teszik ki.
Hét oltás átoltottságát hasonlították össze
Az elemzésben a DTP, a hepatitis B, a Haemophilus influenzae b, a kanyaró, a pneumococcus, a gyermekbénulás és a rubeola elleni oltások szerepeltek. A teljes, 1980 és 2024 közötti időszakot vizsgálva a legtöbb országban még növekedést lehetett megfigyelni, a legutóbbi részletes adatok azonban már inkább negatív tendenciákat mutattak.
Az elmúlt időszakban csak néhány országban volt növekvő tendencia a vizsgált antigének több mint felénél. A felsorolt országok között Magyarország mellett Luxemburg, Dánia, Portugália, Franciaország, Olaszország, Lettország, Málta és Lengyelország szerepelt.
Több országban mind a hét oltásnál romlott a mutató
2019 óta 16 uniós országban legalább négy vakcina esetében mértek csökkenést. Bulgáriában, Cipruson, Írországban, Hollandiában, Romániában és Svédországban mind a hét vizsgált oltásnál csökkenő tendencia rajzolódott ki az utóbbi években.
A 2024-es adatok alapján Luxemburgban és Portugáliában mind a hét oltóanyagnál elérték a legalább 95 százalékos átoltottságot. Belgium, Franciaország és Lettország hat antigén esetében teljesítette ugyanezt a szintet.
A kutatás ezzel szemben Romániánál valamennyi vizsgált antigén esetében 80 százalék alatti átoltottságot jelzett. Észtországban az értékek nagyjából 80 százalék körül alakultak.
Magyarország adatai között két oltásnál hiányzott információ
A tanulmány szerint Magyarország azoknál az antigéneknél érte el a 95 százalékos vagy annál magasabb átoltottságot, amelyekről rendelkezésre álltak adatok. A hepatitis B és a pneumococcus elleni oltásokra vonatkozó magyar adatok azonban nem szerepeltek az elemzésben, így ezekről a vakcinákról a tanulmány alapján nem lehet összehasonlítható következtetést levonni.
A szerzők hangsúlyozták, hogy a kedvezőtlen folyamat megfordításához nemzetközi, nemzeti és közösségi szintű intézkedésekre van szükség. A tanulmány alapján az oltási arányok alakulása nem egységes Európában: miközben néhány országban magas, legalább 95 százalékos szintet értek el, más államokban több oltás esetében is jelentős visszaesést mértek.
Mit mutatnak a magyar adatok – és mi maradt tisztázatlan?
Magyarország a tanulmányban a kedvezőbb tendenciát mutató országok között szerepel: az antigének több mint felénél növekedést írtak le, és a rendelkezésre álló adatok alapján elérte a legalább 95 százalékos átoltottságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mind a hét vizsgált oltásról teljes magyar kép állna rendelkezésre.
A hepatitis B és a pneumococcus elleni oltások adatai hiányoztak, ezért ezek esetében a tanulmány nem tesz lehetővé közvetlen értékelést. A kutatás ugyanakkor európai szinten egyértelműen jelzi, hogy a 2019 és 2022 között megindult visszaesést a szerzők a világjárványhoz és annak közvetlen következményeihez kapcsolják. Azt is kiemelik, hogy az alacsonyabb átoltottság az egyéni és a közösségi védelmet egyaránt gyengítheti.
