építőiparban történt legtöbb halálos – Az építőipar bizonyult a legveszélyesebb ágazatnak az Európai Unióban 2024-ben: összesen 776 dolgozó vesztette életét munkahelyi balesetben. Az Eurostat összesítése szerint az ágazatban százezer foglalkoztatottra 6,13 halálos baleset jutott, ami csaknem négyszerese az uniós átlagnak.
építőiparban történt legtöbb halálos: a legfontosabb részletek
A halálos munkahelyi balesetek nem pusztán azért fordulnak elő nagyobb számban az építőiparban, mert sokan dolgoznak ezen a területen. A munkavégzés körülményei önmagukban is jelentős kockázatot jelentenek: a dolgozók gyakran magasban, nehézgépek közelében vagy változó, szabadtéri környezetben végzik feladataikat.
Négy ágazat adja a halálos balesetek többségét
Az építőipart a szállítás és raktározás, a feldolgozóipar, valamint a mező-, erdő- és halgazdálkodás követi a halálos munkahelyi balesetek alapján felállított uniós rangsorban. Ez a négy ágazat együtt az összes ilyen eset 65 százalékáért felel.
A veszélyek az egyes munkaterületeken eltérőek, de közös bennük, hogy sok esetben nem egy rendkívüli esemény, hanem a munkakörnyezet tartós kockázatai növelik a baleset esélyét. A szállításban például a közlekedés, a raktározásban a nehéz tárgyak és gépek, a mezőgazdaságban pedig a járművek, a szabadtéri munkavégzés és az elszigeteltebb körülmények is szerepet játszhatnak.
A gyakori sérülés nem mindig jelent nagyobb halálozást
A balesetek számának és súlyosságának összevetése eltérő képet mutat. A legtöbb nem halálos munkahelyi sérülést, közel 510 ezret, a feldolgozóiparban regisztrálták. Az egészségügyben is több mint 340 ezer ilyen eset történt, miközben egy év alatt kevesebb mint százan haltak meg munkahelyi balesetben az ágazatban.
A mezőgazdaság ezzel szemben a nem halálos sérülések alapján csak a kilencedik helyen áll, a halálos balesetek rangsorában viszont a negyedik. A forrásban közölt adatok alapján ez azt jelzi, hogy a mezőgazdaságban ritkábban következik be munkahelyi baleset, ám az esetek között nagyobb arányban lehetnek végzetes kimenetelűek.
Magyarországon is az építőipar vezeti a listát
Magyarországon 2024-ben 79 halálos munkahelyi balesetet tartottak nyilván az Eurostat adatbázisa szerint. A foglalkoztatottak számához viszonyított magyar adat meghaladta az uniós átlagot.
A hazai ágazati rangsor élén szintén az építőipar állt. Ebben a szektorban 22 halálos munkahelyi baleset történt, így az építőipar Magyarországon arányaiban még veszélyesebbnek mutatkozott, mint az uniós összesítésben.
A statisztikák különösen a magasban, kamionban vagy traktoron dolgozók kockázatát világítják meg. A forrás szerint ezekben a munkakörökben a veszély sokszorosan nagyobb lehet, mint a legtöbb irodai munkánál, miközben ezt a különbséget a bérek nem minden esetben tükrözik.
Mit mutatnak együtt a halálos és a nem halálos adatok?
A két baleseti mutató nem ugyanazt a kockázatot írja le. A feldolgozóiparban történt a legtöbb, közel 510 ezer nem halálos sérülés, mégsem ez az ágazat vezette a halálozási listát. Az egészségügyben szintén sok, több mint 340 ezer nem halálos esetet regisztráltak, miközben a halálos balesetek száma egy év alatt száz alatt maradt.
A mezőgazdaság adatai ennek az ellenkezőjére világítanak rá: a nem halálos sérülések rangsorában csak a kilencedik, a halálos esetekében viszont a negyedik helyen szerepelt. Vagyis önmagában a sérülések gyakorisága nem elég annak megítéléséhez, hogy egy ágazat mennyire veszélyes. A forrás adatai alapján a balesetek kimenetele és az ágazat munkakörülményei legalább ilyen fontosak.
