Az Európai Parlament 558 igen szavazattal, 23 nem és 73 tartózkodás mellett fogadta el az európai nagysebességű vasúthálózat gyorsabb fejlesztését sürgető ajánlásokat. A javaslatot a jelen lévő magyar képviselők közül a Tisza, a Fidesz és a Demokratikus Koalíció politikusai is támogatták, míg Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője tartózkodott.
A HVG beszámolója szerint a parlamenti dokumentum egy olyan uniós hálózat kialakítását szorgalmazza, amely nemcsak a fővárosokat és a legnagyobb városokat köti össze, hanem a régiók fontos központjait, a kevésbé fejlett térségeket és az EU-val szomszédos országokat is.
A határ menti és elszigetelt térségeket is bekötnék
Az Európai Parlament a közvetlen járatokat és a hatékony csatlakozásokat egyaránt szükségesnek tartja ahhoz, hogy a nagy sebességű vasút ne kizárólag a legforgalmasabb városi útvonalakon fejlődjön. A képviselők szerint a jobb összeköttetések mérsékelhetik a területi különbségeket, javíthatják a munkavállalók mobilitását, és új lehetőségeket teremthetnek a vállalkozások, valamint a turizmus számára.
A képviselők támogatják a transzeurópai közlekedési hálózat, vagyis a TEN-T kiteljesítését is. Kiemelt figyelmet fordítanának a hiányzó határ menti kapcsolatokra és azokra a vasútvonalakra, amelyek jelenleg rosszul kiszolgáltak. A határokon átnyúló közlekedést az eltérő nemzeti műszaki megoldások és a nem megfelelő csatlakozások is nehezítik.
Az ajánlások az Európai Bizottság 2025 novemberében bemutatott cselekvési tervére épülnek. Ennek célja, hogy 2040-ig gyorsabb, egységesebb és jobban összekapcsolt európai vasúti hálózat jöjjön létre.
Uniós pénzt és megfizethető jegyeket sürgetnek
A fejlesztések finanszírozásának kérdését a parlamenti dokumentum külön is kezeli. A képviselők azt szeretnék, ha a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési időszak megfelelő forrásokat biztosítana a nagy sebességű vasúti projektekhez. Ennek része lehet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a CEF megőrzése és megerősítése, valamint a tagállami terveken keresztül megvalósuló beruházások támogatása.
Az Európai Bizottság adatai szerint 2014 óta több mint 100 milliárd eurót különítettek el uniós programokból vasúti infrastrukturális projektekre. A következő időszakban a hiányzó összeköttetések kiépítése és a már meglévő infrastruktúra korszerűsítése további jelentős beruházásokat tehet szükségessé.
Az EP szerint a fejlesztéseknek nemcsak műszaki szempontból kell előrelépést hozniuk. A képviselők megfizethető jegyárakat, átlátható jegyértékesítést, kedvezményes tarifákat és megfelelő bérletrendszereket szorgalmaznak. Olyan megoldásokat is támogatnának, amelyekkel az utasok könnyebben összehasonlíthatják a különböző vasúttársaságok ajánlatait.
A nagy sebességű vonalak mellett a regionális közlekedést is védenék
Vicent Marzà Ibáñez, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség spanyol képviselője és a jelentés előadója úgy vélte, hogy a versenyképes nagyvárosi vasúti kapcsolatok tömegeket terelhetnek át a rövid és közepes távolságú repülőjáratokról a vonatokra. Szerinte ehhez az egész Európai Unióban megfelelő beruházásokra van szükség, amelyek finanszírozásában a zöld vasúti kötvények is szerepet kaphatnak.
Marzà Ibáñez egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a nagy sebességű vasút fejlesztése nem történhet a mindennapi közlekedésben használt elővárosi és regionális szolgáltatások rovására. A finanszírozási prioritások kijelölésekor ezért az európai nemzetközi összeköttetéseket és a helyi közlekedési igényeket egyszerre kell figyelembe venni.
A vasúti ágazat az ipar és a foglalkoztatás szempontjából is jelentős: az uniós vasúti szektor a gyártásban, az építésben, a karbantartásban és az üzemeltetésben több mint 1,3 millió embert foglalkoztat. A parlamenti ajánlások szerint a hálózat korszerűsítése az európai ipari kapacitások erősítéséhez is hozzájárulhat, miközben a vasúti közlekedés a rövidebb légi utak kiváltásával a kibocsátások és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésében kaphat szerepet.
