Életkorhoz igazított befektetés alacsonyabb – A cseh kormány benyújtotta a „Jobb Nyugdíj” elnevezésű törvényjavaslatot, amely jelentősen átalakítaná az önkéntes nyugdíj-megtakarítások működését. A szeptember végén első olvasatban tárgyalt tervezet központi eleme, hogy alapértelmezetté tenné az életciklus-alapú befektetési stratégiát.
Életkorhoz igazított befektetés alacsonyabb: a legfontosabb részletek
Ennek lényege, hogy a megtakarítások összetétele automatikusan igazodna az ügyfél életkorához. A fiatalabbak pénze nagyobb hozamlehetőséget kínáló, dinamikusabb eszközökben lehetne, a nyugdíjkorhatár közeledtével pedig fokozatosan konzervatívabb és biztonságosabb befektetések felé tolódna a portfólió.
Automatikusan változna a befektetési stratégia
A javaslat készítői szerint az életkorhoz igazított rendszer nemcsak a megtakarítók számára jelenthet változást, hanem a pénztárak adminisztrációját is egyszerűsítheti. A tervezet alapján ugyanis szükségtelenné válhatna az egyéni kockázatvállalási kérdőívek kitöltése, mivel a befektetési kockázat szintjét elsősorban az ügyfél életkora határozná meg.
A megoldás a fiatalabb megtakarítóknál nagyobb kockázatvállalást tenne lehetővé, később pedig a vagyon fokozatos védelme kerülne előtérbe. A forrás szerint ez a rendszer automatikus alkalmazkodást jelentene, vagyis az ügyfélnek nem kellene minden élethelyzetben saját kezűleg átrendeznie a befektetéseit.
Szigorúbb szabályok jönnének a költségekre
A reform másik fontos célja a nyugdíjpénztári költségek mérséklése. A cseh pénztáraknál jelenleg 0,4 és 2,5 százalék között mozog a vagyonkezelési díj, a sikerdíj pedig akár a 25 százalékot is elérheti.
A törvényjavaslat teljesen eltörölné a sikerdíjat, a kezelési díjat pedig a legtöbb alapnál 0,5 százalékban maximalizálná. A szektor szereplői határozottan ellenzik a szigorítást, a pénzügyi tárca azonban azzal érvel, hogy a változtatást indokolja a rendszer jelentős állami támogatása. A költségvetés évente 18 milliárd koronával, a forrás átváltása szerint körülbelül 272 milliárd forinttal segíti a konstrukciót.
A cseh szabályozás alakulása magyar szempontból is érdekes lehet. A hazai önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelése tartósan 1 százalék alatt van, és 2025-ben 0,66 százalékra csökkent. A forrás ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar unit-linked életbiztosítások költségei ennél lényegesen magasabbak.
Kivezetnék az alacsony hozamú alapokat
A tervezet megszüntetné az úgynevezett átalakított alapokat is. Ezekbe 2013 óta már nem léphetnek be új ügyfelek, ugyanakkor a jelenlegi résztvevők csaknem felét még mindig ezek a konstrukciók tömörítik. A működésük a tervek szerint 2036 végén érne véget, ami hosszú átállási időt biztosítana az érintettek számára.
A javaslat ezzel egy olyan alapcsoportot vezetne ki, amely a forrás szerint kifejezetten alacsony hozamot biztosít. A megszüntetés pontos gyakorlati menetét a megadott információk nem részletezik, de a tervezet határidőt szabna a teljes kivezetésre.
A fiatalokat is bevonnák a rendszerbe
A reform külön figyelmet fordítana a fiatalabb korosztályokra. A tervezet szerint már havi 100 koronás, nagyjából 1500 forintos saját befizetés után is járhatna állami támogatás a gyermekeknek.
Új elem lenne az is, hogy a legalább tíz éve takarékoskodó ügyfelek a 36. születésnapjukig egy alkalommal adómentesen felvehetnék megtakarításuk egyharmadát. A jogalkotó ezzel a korai hozzáférés hiányából fakadó visszatartó hatást próbálná enyhíteni: a fiatalok úgy köteleződhetnének el hosszabb távra, hogy közben egy meghatározott időpontig részben hozzáférhetnének a felhalmozott összeghez.
A cseh rendszer jelenleg az állami, felosztó-kirovó pillérre és az önkéntes megtakarításokra épül, miután a korábbi második pillért megszüntették. A harmadik pillérben a magánvagyon-kezelők számlái mellett 2024 óta hosszú távú befektetési termék is elérhető, amely részvényeket és tőzsdén kereskedett alapokat, vagyis ETF-eket is kínálhat.
A forrás szerint a reform hátterében az is áll, hogy a cseh időskori bevételek túlnyomó része továbbra is az állami nyugdíjból származik, miközben az öngondoskodási pillér súlya uniós összevetésben az egyik legalacsonyabb. Az átlagos állami nyugdíj jelenleg havi 830 eurónak megfelelő összeg, a nyugdíjkorhatár pedig az egyelőre érvényes 65 évről 2030-tól fokozatosan 67 évre emelkedik.
Mit változtatna a reform a megtakarítók szempontjából?
A javaslat egyszerre nyúlna hozzá a cseh önkéntes nyugdíj-megtakarítások befektetési szabályaihoz, költségeihez és a hozzáférés lehetőségéhez. A befektetési kockázatot a jövőben alapértelmezés szerint az életkor határozná meg: a fiatalabb ügyfelek portfóliója dinamikusabb lehetne, az idősebbeké pedig fokozatosan óvatosabbá válna.
A költségszabályoknál a legnagyobb változás a sikerdíj eltörlése és a legtöbb alap kezelési díjának 0,5 százalékos plafonja lenne. Ezzel párhuzamosan az átalakított alapok kivezetése a jelenlegi résztvevők csaknem felét érintheti, bár a tervezett, 2036 végéig tartó átmenet miatt nem azonnali megszüntetésről van szó. A forrás alapján az még nem derül ki, hogy az átállás pontosan milyen gyakorlati lépésekből állna.
