Rövid idő alatt több vezető is távozott tisztségéből Magyarországon: lemondott Tótth András energetikai államtitkár, Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, valamint Láng István vízügyi főigazgató. A HVG beszámolója szerint az energetikai kormányzati struktúrában további személyi változások is felmerültek, miközben az energiahivatalnál és a Mavirnál is új vezető kezdett.
Tótth András a távozását személyes okokkal indokolta. Lemondása néhány perccel azután történt, hogy Tárkányi Zsolt államtitkár a Facebookon bírálta, de Tótth állítása szerint a két esemény között csak véletlen egybeesés volt. A HVG értesülése szerint egy időben Kapitány István távozása is szóba került. Kapitány később azt közölte, hogy nem mondott le; a lap szerint ezt korábban sem állította róla senki.
A távozások sora a kormányzaton kívül is folytatódott. Nagy László mellett a Reorganizációs és Fizetésképtelenségi Szakértők Egyesületének csaknem teljes elnöksége lemondott. Láng István önként fejezte be munkáját a vízügyi főigazgatói poszton. A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság éléről Sárosi József tiszás képviselő távozott, indoklása szerint a sok elfoglaltsága miatt.
A személyi változások mellett több, közpénzekhez és állami intézményekhez kapcsolódó ügy is napirenden volt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi elnöke, Parragh László egy kiszivárgott levélben, majd nyilvánosan is bírálta a jelenlegi vezetést. Azt állította, hogy a kamara túlárazottan vásárolta meg új székházát, és tanácsadói, illetve más szerződésekkel eltűntek az előző elnökség idején félretett milliárdok. Nagy Elek és a jelenlegi elnökség visszautasította a vádakat és Parragh stílusát is.
Nagy Elek a HVG-nek azt mondta, feladata a kamara stabil átvezetése a jogszabályi változásokig, utána pedig átadná a vezetést. Parragh arról is beszélt, hogy korábbi elnöksége idején elvárás volt: az állami támogatásból finanszírozott programok kommunikációjára Balásy Gyula cégeivel szerződjenek. Az Agrárközgazdasági Intézet ugyanakkor továbbra is dolgozhat Balásy egyik cégével, mert az intézet nem látott okot a megállapodás megszüntetésére.
Uniós pénzek és újabb cégügyek
A HVG szerint lezárult a Magyarországgal szemben csaknem négy éve folyó jogállamisági eljárás, ezzel 4,2 milliárd eurónyi forrás vált elérhetővé. A Norvég Alappal folytatott tárgyalások lezárása után további 92 milliárd forint érkezhet Magyarországra.
A cégvilágban az váltott ki figyelmet, hogy a 444 értesülése szerint megállapodás születhetett a V-Híd Építő Zrt. eladásáról az osztrák PORR építővállalatnak. A V-Híd ellen a Gazdasági Versenyhivatal eljárást indított a Déli Körvasút projektjével összefüggésben. A HVG emellett arról írt, hogy az iváncsai akkugyárhoz már 2022-ben Orbán Viktor édesapjának cégétől rendeltek követ, a V-Híd pedig 3,8 milliárd forint értékben szerzett be ugyanonnan.
A gazdasági témák között az euró bevezetésének lehetősége és a vagyonadó is szerepelt. Kolozsi Pál Péter, a GKI szakmai igazgatója szerint az euró nagyobb stabilitást adhat, de önmagában nem oldaná meg a magyar gazdaság problémáit. A közpénzes magántőkealapok tényleges haszonélvezőinek kiléte továbbra sem ismert a beszámoló szerint.
A nemzetközi ügyek közül az EU következő hétéves költségvetéséről folytatott vita, valamint Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij találkozója került előtérbe. Közben az üzemanyagárak hetek óta alig változtak; a független kutasok a Molt azzal vádolják, hogy erőfölényével visszaélve alacsonyan tartja az árakat. A társaság álláspontja a közölt anyagban nem szerepel.
