Budapesten több 1,1 millió – Rendkívül nagy különbségek látszanak a magyarországi keresetek között a 2026 első félévére vonatkozó területi adatok alapján. Budapesten nettó 1 103 981 forint feletti havi kereset kellett ahhoz, hogy valaki a teljes munkaidőben dolgozók legjobban kereső 10 százalékába tartozzon. Békés vármegyében ugyanez már nettó 653 392 forinttal elérhető volt.
Budapesten több 1,1 millió: a legfontosabb részletek
A Bankmonitor a Központi Statisztikai Hivataltól kérte ki a területi kereseti adatokat. Az összeállítás szerint Magyarországon mintegy 3,2 millió ember dolgozik teljes munkaidőben, így a legjobban kereső tized hozzávetőleg 320 ezer munkavállalót jelent.
Budapest és Győr-Moson-Sopron áll az élen
A fővárosban volt a legmagasabb a felső kereseti tized alsó határa: nettó 1 103 981 forintnál húzódott. Ez Budapesten mintegy 116 ezer teljes munkaidős foglalkoztatottat érinthet. A második helyen Győr-Moson-Sopron vármegye állt, ahol 910 800 forint feletti nettó kereset kellett a legjobban fizetett tizedbe kerüléshez.
Tolna vármegyében 854 040 forint volt ugyanez a küszöb. Az adat értelmezésénél a forrás megjegyzi, hogy a vármegye előkelő helyezésében szerepet játszhat a paksi atomerőmű és az ott elérhető magasabb keresetek.
Békésben egy budapesti átlagfizetés már kiemelkedőnek számít
A lista másik végén Békés vármegye található. Ott nettó 653 392 forintos kereset is elegendő volt ahhoz, hogy valaki a felső 10 százalékba kerüljön. Zalában 675 228, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig 685 427 forintnál volt a határ.
A területi eltérést jól szemlélteti, hogy a budapesti székhelyű cégeknél dolgozók nettó átlagkeresete 2026 első felében 655 771 forintot tett ki. Ez valamivel meghaladta azt az összeget, amely Békésben már a legjobban kereső tizedhez volt elegendő. Másképpen fogalmazva: egy budapesti átlagkereset Békés vármegyében már a keresők felső tizedébe emelhette volna a munkavállalót.
A mediánkereset jóval alacsonyabb a felső tized küszöbénél
A forrásban szereplő júliusi adatok szerint a teljes munkaidős alkalmazottak mediánkeresete bruttó 618 200, nettó 437 900 forint volt. A medián azt jelenti, hogy a munkavállalók egyik fele ennél kevesebbet, a másik fele ennél többet keresett. A legjobban kereső tizedbe jutáshoz azonban országos szinten is lényegesen magasabb jövedelemre volt szükség, mint a medián.
A kereseti különbségek nemcsak az aktuális életszínvonalban jelenhetnek meg, hanem a megtakarítási lehetőségekben is. A KSH 2024-es adatai alapján a felső jövedelmi tizedbe tartozók átlagosan jövedelmük 39 százalékát tették félre, míg a középső jövedelmi sávban ez az arány körülbelül 23 százalék volt.
Ha a 39 százalékos megtakarítási aránnyal számolunk, a budapesti felső kereseti tized küszöbén álló nettó jövedelemből mintegy 431 ezer forint maradhatna megtakarításként. Békés vármegyében a felső tizedhez szükséges jövedelem esetében ez körülbelül 255 ezer forint lenne.
A kereseti és a jövedelmi tized nem ugyanaz
Az összehasonlításnál fontos különbséget tenni a kereseti és a jövedelmi tized között. A jövedelem nemcsak munkabérből állhat, hanem például tőkejövedelmekből és más bevételekből is. Emiatt a 39 és 23 százalékos megtakarítási arány nem közvetlenül a területi kereseti adatokra vonatkozik, hanem általános képet ad a különböző jövedelmi csoportok félretételi lehetőségeiről.
A magasabb kereset hosszabb távon a nyugdíjas évekre való felkészülésben is nagyobb mozgásteret adhat. A forrás szerint 2026 júliusában az átlagnyugdíj 264 ezer forint volt, miközben a nettó átlagkereset 523 300 forintot tett ki. Ez is azt mutatja, hogy az aktív évek jövedelme és a későbbi nyugdíj között jelentős eltérés lehet.
Mit mutatnak valójában a területi küszöbök?
A számok nem azt jelentik, hogy minden budapesti munkavállaló többet keresne, mint az ország más részein dolgozók, hanem azt mutatják meg, mekkora nettó jövedelemmel lehetett az adott területen a teljes munkaidős foglalkoztatottak legjobban kereső tizedébe kerülni. A különbség a fővárosi és a békési küszöb között 450 589 forint volt havonta.
A budapesti átlagkereset és a békési felső tizedes határ közötti közelség különösen szemléletes: a fővárosi székhelyű cégeknél mért 655 771 forintos nettó átlag Békésben már elég lett volna a legfelső kereseti csoporthoz. Ugyanakkor a megtakarításokra vonatkozó adatok jövedelmi tizedekből származnak, ezért ezeket nem lehet automatikusan minden kereseti csoportra vagy minden munkavállalóra alkalmazni.
