Budapest lakbérek terhe alapján – Nem önmagában az albérlet ára mutatja meg, mennyire megfizethető a lakhatás egy városban, hanem az is, hogy a helyi átlagfizetés mekkora részét viszi el a bérleti díj. Az Európai Unió Tanácsának 2025-ös összehasonlítása szerint Budapest ebből a szempontból a vizsgált 22 európai nagyváros között a tizedik helyen áll. Az esetről a Pénzcentrum számolt be.
Budapest lakbérek terhe alapján: a legfontosabb részletek
A belvárosi lakásokra vonatkozó adatok alapján a magyar fővárosban a bérleti díj az átlagfizetés 52 százalékát emészti fel. Ez azt jelenti, hogy a helyi keresetekhez mérten Budapest több olyan nyugat-európai városnál is kedvezőtlenebb helyzetben van, ahol az albérletek nominálisan drágábbak lehetnek.
Lisszabonban már a teljes átlagfizetés sem elég
A Tanács ábrája azt mutatja meg, hogy a belvárosi lakások bérleti díja az adott város átlagfizetésének mekkora hányadát teszi ki. A 100 százalékos érték azt jelentené, hogy a teljes kereset elmenne a lakbérre. Ennél magasabb aránynál a bérleti díj kifizetéséhez már az átlagfizetésen felül is további pénzre lenne szükség.
A legkedvezőtlenebb érték Lisszabonban szerepel: ott az arány 116 százalék. Ez a forrás értelmezése szerint azt jelenti, hogy az átlagfizetés teljes egészében kevés lenne a vizsgált lakbérre, és még annak 16 százalékát is elő kellene teremteni.
Barcelona és Madrid egyaránt 74 százalékos értéket mutat. Milánóban a kereset 72, Rómában 65, Dublinban pedig 62 százaléka menne el a bérleti díjra. Athén, Varsó és Prága szintén azon városok között szerepel, ahol a vizsgált lakás bérleti költsége meghaladja az átlagfizetés felét.
Budapest megelőzi Amszterdamot és Bécset is
Budapest 52 százalékos arányával közvetlenül Prága mögött található a rangsorban. A magyar főváros megelőzi Amszterdamot, Stockholmot, Párizst és Bécset is. Ez nem azt jelenti, hogy Budapesten forintra átszámítva magasabbak lennének a lakbérek, hanem azt, hogy a helyi átlagkeresetekhez viszonyítva nagyobb terhet jelentenek.
A különbség egy egyszerű példán is érzékeltethető. Ha valaki nettó 400 ezer forintot keres, az 52 százalékos arány havi 208 ezer forintos lakbérnek felelne meg. Ez szemléltető számítás, és nem azt állítja, hogy minden budapesti bérlő pontosan ekkora összeget fizet. Arra azonban rávilágít, hogy a jövedelem jelentős része maradhat a lakhatás finanszírozására.
Az EU Tanácsa által említett 30 százalékos célérték mellett ugyanezt a 400 ezer forintos nettó keresetet alapul véve 120 ezer forint jutna bérlésre. A két összeg között havonta 88 ezer forint a különbség, amely a példában minden más kiadásra megmaradhatna.
Egyik vizsgált város sem éri el a 30 százalékos határt
Az összehasonlítás fontos korlátja, hogy nem az összes bérlő tényleges kiadásait vizsgálja, hanem a belvárosi lakások lakbérét veti össze az átlagfizetéssel. Az eredmények ezért nem írják le minden háztartás konkrét helyzetét, a városok közötti különbségeket viszont megmutatják.
A felsorolt 22 város közül egyik sem fér bele a 30 százalékos arányba. A lista végén álló Frankfurtban és Luxembourgban is a kereset 34 százalékát vinné el a vizsgált lakbér. Helsinkiben ez az érték 35, Bécsben pedig 37 százalék. Budapest 52 százalékos aránya így jóval meghaladja a megfizethetőségként hivatkozott szintet.
A helyzetet a városok további növekedése is nehezítheti. Az EU Tanácsának összefoglalója szerint 2050-re Európa lakosságának 83 százaléka élhet városi térségekben. A forrás szerint emiatt kérdéses, hogy a lakáskínálat képes lesz-e követni a keresletet azokban a városokban, ahol már jelenleg is komoly terhet jelent a lakbér kigazdálkodása a helyi fizetésekből.
Mit mutat meg valójában az 52 százalékos budapesti arány?
A budapesti adat elsősorban nem a lakbérek abszolút drágaságáról szól, hanem a jövedelmekhez viszonyított megterhelésről. Ezért fordulhat elő, hogy a főváros a rangsorban több olyan várost is megelőz, amelyet általában magasabb árszínvonalúként tartanak számon. A mutató azt fejezi ki, mennyi maradna az átlagkeresetből a lakhatás kifizetése után.
A 30 százalékos értékhez képest Budapestnél 22 százalékpontos eltérés látható. A forrásban szereplő 400 ezer forintos példánál ez havi 88 ezer forint különbséget jelent a lakbérben. Ugyanakkor az adatot nem szabad minden bérlőre közvetlenül alkalmazni: a számítás belvárosi lakásokra épül, és nem tartalmazza a külvárosi, kisebb vagy más feltételekkel bérelt ingatlanok teljes körét.
