Átrendeződött M1 Híradó visszaesett – Jelentősen megváltozott az M1 Híradó témaválasztása és szereplői köre az augusztusi újraindítás után – állapította meg a Republikon Intézet közmédia-figyelése. A kutatók a 2026. szeptember 15. és 21. közötti adásokat vetették össze a 2025-ös év azonos időszakával.
Átrendeződött M1 Híradó visszaesett: a legfontosabb részletek
Az elemzés szerint a politikai hírek aránya egy év alatt 88,1 százalékról 55 százalékra csökkent. A politikai témákra fordított teljes műsoridő 5 óra 24 percről 2 óra 55 percre esett vissza. Közben a korábban fontos kormányzati kommunikációs kifejezések említése is ritkábbá vált, a „migráció” pedig az intézet szerint szinte teljesen eltűnt a híradóból.
Kevesebb külpolitika, erősebb belpolitikai fókusz
A politikai hírek összetétele is módosult. A 2025-ös vizsgált héten több mint három órát szántak belpolitikai témákra, míg a tisztán külpolitikai hírek 1 óra 11 percet tettek ki. Egy évvel később a belpolitikai hírek 2 óra 22 perc 55 másodpercig tartottak, a külpolitikai témákra viszont mindössze 29 perc 40 másodperc jutott.
A Republikon szerint ez azért figyelemre méltó, mert 2025-ben Orbán Viktor kommunikációjában erősebb volt a külpolitikai hangsúly, és az akkori M1 Híradó is hasonló szerkezetet mutatott. A 2026-os adásokban ezzel szemben a belpolitikai ügyek kerültek előtérbe.
Átrendeződött a politikusok képernyőideje
A képernyőn szereplő politikusok összesített ideje szintén jelentősen csökkent: az előző évben 1 óra 30 másodpercet, 2026-ban pedig 23 perc 2 másodpercet mértek. A politikusi megjelenések pártok szerinti aránya közben látványosan megváltozott.
2025-ben a politikusi képernyőidő 80 százalékát, összesen 48 percet fideszes politikusok tették ki, miközben az ellenzékre 12 perc jutott. A 2026-os vizsgált héten a Tisza politikusai 12 perc 22 másodpercig szerepeltek, a Fidesz politikusai 5 perc 37 másodpercig, más politikai szereplők pedig további 5 perc 3 másodpercig.
A közvetlen megszólalások száma 43-ról 24-re csökkent. 2025-ben 33 fideszes vagy KDNP-s politikus, hét tiszás, két Demokratikus Koalícióhoz tartozó politikus és egy Magyar Kétfarkú Kutya Párthoz tartozó politikus beszélt közvetlenül a műsorban. 2026-ban 11 alkalommal tiszás politikus vagy kormánytag szólalt meg, öt esetben fideszes politikus, nyolc alkalommal pedig más politikai szereplő.
Kevesebbszer hangzottak el a korábbi kulcsszavak
A Republikon azt is vizsgálta, milyen gyakran szerepelt az adásokban a „migráció”, a „háború”, a „béke”, a „szankció” és a „szuverenitás” kifejezés. Az elemzés szerint a „szankció” kivételével valamennyi szó említése jelentősen visszaesett 2025-höz képest.
A kutatóintézet úgy értékelte, hogy az adatok alapján az újraindult műsorban más témák és politikai üzenetek kaptak hangsúlyt, mint egy évvel korábban. A politikusok megjelenésének megítélésében is változást érzékeltek: míg 2025-ben a Fidesz 48 perces képernyőidejéből 39 percet pozitív, a Tisza 12 percéből pedig 9 percet negatív keretezésűnek minősítettek, 2026-ban ez a különbség már nem volt jellemző.
Több független szakértő és változatosabb források
A szakértői megszólalások összetétele szintén átalakult. 2025-ben a politikai témákban megszólaltatott 24 szakértő közül 23-at a Fideszhez köthetőként azonosítottak. 2026-ban 43 nyilatkozó szakértőből 39-et függetlennek soroltak, és négyet találtak a Fideszhez köthetőnek. A vizsgált adásokban többek között Ungváry Krisztián, Mérő Vera és Kaisser Ferenc is megszólalt politikai ügyekben.
A hírforrások köre is sokszínűbb lett a kutatás szerint. 2025-ben 47 hivatkozott médiumból 33 volt fideszes, hat független és hét külföldi. 2026-ban 15 médiumhivatkozás között három fideszes, öt független és három külföldi szerepelt, az MTI-re pedig négyszer hivatkoztak.
A Republikon ugyanakkor hangsúlyozta: egyetlen hét adatai alapján nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni. A vizsgált szeptemberi időszak mindenesetre több olyan változást mutatott, amely a kutatóintézet szerint korábban kevésbé vagy egyáltalán nem volt jellemző az M1 Híradóra.
Mit lehet biztosan megállapítani az egyhetes adatokból?
A mérés nem az M1 Híradó teljes, hosszú távú működését értékelte, hanem két azonos szeptemberi időszak adásait vetette össze. Ezért az eredmények elsősorban pillanatfelvételként értelmezhetők. A Republikon maga is jelezte, hogy egyetlen hét alapján nem vonható le tartós tendencia.
A vizsgált adatokból ugyanakkor több, egymással összefüggő változás rajzolódik ki: kevesebb lett a politikai tartalom és a politikusi képernyőidő, a korábbi kulcskifejezések említése ritkult, miközben nőtt a függetlenként azonosított szakértők aránya és változatosabbá váltak a hírforrások. A forrásanyag alapján az nem állapítható meg, hogy ezek a módosulások hosszabb távon is fennmaradnak-e.
