Az idei január szokatlanul kemény időjárása nemcsak a mindennapokat tette nehezebbé, hanem komoly gazdasági és társadalmi kérdéseket is felszínre hozott. A tartós fagyok és a mínuszok miatt ugrásszerűen megnőtt a lakossági energiafelhasználás, ami újra reflektorfénybe állította a rezsicsökkentés rendszerét. A kormányfő jelzései alapján most valódi változások jöhetnek, amelyek célja a családok terheinek mérséklése a rendkívüli időszakban.
Szokatlan hideg, szokatlan fogyasztás
Orbán Viktor miniszterelnök egy közösségi oldalon közzétett bejegyzésében utalt arra, hogy Magyarországon évtizedek óta nem volt ilyen hideg január, mint amellyel az idei év indult. A fagyos időjárás következményei a statisztikákban is jól láthatók: a lakossági gázfogyasztás januárban éves összevetésben mintegy 43 százalékkal emelkedett.
Ez a növekedés nem pusztán számok kérdése. A hideg miatt sok háztartás kénytelen volt intenzívebben fűteni, ami jelentősen megemelte a havi számlákat, különösen azoknál, akik megközelítették vagy átlépték a rezsivédett fogyasztási határokat.
Miért került napirendre a módosítás?
A jelenlegi szabályozás szerint az átlagfogyasztás felett a lakosság lényegesen magasabb árat fizet mind a földgázért, mind az elektromos áramért. Normál körülmények között ez sok háztartás számára kezelhető, ám az extrém hidegben a rendszer feszültségei felerősödnek.
A kormány álláspontja szerint ilyen időjárási körülmények között nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a magasabb fogyasztás nem pazarlásból, hanem alapvető szükségletből fakad. Éppen ezért merült fel annak lehetősége, hogy a rezsicsökkentés jelenlegi kereteit ideiglenesen vagy célzottan módosítsák.
A kormányülés fókuszában az energia
A miniszterelnök jelezte: a szerdai kormányülés egyik kiemelt témája a rezsicsökkentés megerősítése lesz. Megfogalmazása szerint az eddigi intézkedések fontos védelmet nyújtottak a családoknak, de a mostani körülmények között „nem lehet hátradőlni”, szükség lehet további lépésekre is.
A háttérben már konkrét számítások is készültek. A nemzetgazdasági tárca szerint a megugró fogyasztás nemcsak a lakosságot érinti, hanem az ellátásbiztonság és a pénzügyi tervezés szempontjából is új helyzetet teremt.
Kik érintettek leginkább?
A helyzet különösen érzékeny két csoport számára:
-
azoknak a háztartásoknak, amelyek a hideg miatt átlépték az átlagfogyasztási küszöböt, és így jelentősen magasabb számlákkal szembesülnek,
-
valamint azoknak is, akik ugyan nem lépték túl a határt, de a megnövekedett fogyasztás miatt mégis érezhetően többet fizetnek, mint korábban.
Mindkét esetben közös pont, hogy a többletfogyasztás nem luxus, hanem a fűtéshez és a mindennapi élethez kapcsolódik.
Hogyan finanszíroznák a változtatást?
A kormány részéről fontos hangsúly, hogy az esetleges módosítások nem a költségvetés általános terhére történnének. A tervek szerint a fedezetet elsősorban az energiaszektorban keletkező többletbevételekből biztosítanák. Ez azt jelenti, hogy a lakosság támogatása nem járna a költségvetési egyensúly felborulásával.
A cél kettős: csökkenteni a családokra nehezedő terheket, miközben megőrizni az államháztartás stabilitását.
Gyors döntések jöhetnek
A kormányzati jelzések alapján nem kizárt, hogy a döntés rendkívül gyorsan megszületik. Információk szerint akár már a kormányülést követően bejelenthetik az irányvonalat, a részletek pedig egy későbbi tájékoztatón válhatnak ismertté.
Ez arra utal, hogy a kabinet nem hosszú távú reformban, hanem gyors, célzott beavatkozásban gondolkodik, amely kifejezetten a januári rendkívüli helyzetre reagál.
Több mint gazdasági kérdés
A rezsicsökkentés ügye ebben a helyzetben messze túlmutat a számokon. Szociális, társadalmi és biztonsági kérdés is egyben, hiszen a fűtés hiánya vagy korlátozása komoly kockázatot jelenthet az idősek, a gyermekes családok és a nehéz helyzetben élők számára.
A következő napokban eldől, hogy a kormány pontosan milyen eszközökkel nyúl bele a rendszerbe, de az már most látszik: a rendkívüli hideg rendkívüli döntéseket kényszerít ki, és a rezsicsökkentés ismét a közélet egyik legfontosabb témájává vált.
Forrás: nyilvános kormányzati nyilatkozatok és sajtóinformációk alapján
Kiemelt kép Pixabay
