Megakadhatott Mol Gazprom tárgyalása – Gyorsan fordulhatott a Mol és a Gazprom-csoport hónapok óta zajló egyeztetésének története: a Forbes Srbija egy, a szerb kormányhoz közel álló, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva azt írta, hogy az orosz fél valójában nem akarja eladni a szerb Naftna Industrija Srbije, vagyis a NIS többségi részesedését. A szerb lap szerint a tárgyalások gyakorlatilag összeomlottak.
Megakadhatott Mol Gazprom tárgyalása: a legfontosabb részletek
A Mol egyelőre nem erősítette meg, de nem is cáfolta az értesülést. A társaság hivatalosan továbbra is rendelkezik olyan amerikai engedéllyel, amely lehetővé teszi, hogy a következő hetekben is egyeztessen az orosz tulajdonosokkal. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy a felek közelebb kerültek volna a megállapodáshoz.
Az amerikai engedély október végéig érvényes
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának külföldi vagyonellenőrzési hivatala, az OFAC szeptember 30-án október 30-ig meghosszabbította a NIS működési engedélyét. A döntés alapján a pancsovai finomító tovább üzemelhet, a vállalat kőolajat importálhat, és folytathatja a szerb piac ellátását.
Dubravka Đedović Handanović szerb energiaügyi miniszter szerint a hosszabbítás újabb időt biztosít a tulajdonosi helyzet rendezésére. A Forbes Srbija forrása ugyanakkor úgy látja, hogy a hallgatás és az újabb haladékok az orosz félnek is időt adhatnak abban a reményben, hogy később enyhül az amerikai szankciós nyomás.
A NIS helyzete azért különösen érzékeny, mert a társaság működteti Szerbia egyetlen kőolajfinomítóját, és meghatározó szerepet tölt be az ország üzemanyag-ellátásában. A Gazprom Neft és a Gazprom együtt mintegy 56 százalékot birtokol a vállalatban, míg a szerb állam csaknem 30 százalékos tulajdonos.
A korábbi nyilatkozatok még előrehaladást sugalltak
A Mol januárban szándéknyilatkozatot írt alá a Gazprom-csoport 56,15 százalékos NIS-részvénycsomagjának megvásárlásáról. A magyar társaság tavasszal és nyár elején több alkalommal arról számolt be, hogy az egyeztetések a végső szakaszban járnak. Júniusban a szerb kormánnyal részvényesi megállapodást is kötött, amely a NIS jövőbeli irányításának kereteit rögzítette arra az esetre, ha a Mol többségi tulajdonossá válna.
A megállapodás szerint Belgrád további öt százalékot vásárolna a társaságból. Májusban még az a kép rajzolódott ki, hogy már csupán a tranzakciós dokumentumok véglegesítése van hátra, miközben az OFAC egymás után hosszabbította meg a tárgyalásokhoz szükséges határidőket. Augusztus végén a Mol újabb amerikai engedélyt kapott az egyeztetések folytatására.
A mostani szerb értesülés ezért élesen eltér a korábbi hivatalos kommunikációtól. A szeptember végi engedélyhosszabbítás formailag továbbra is nyitva tartja a tárgyalások lehetőségét, de a forrásanyag alapján nem tekinthető bizonyítéknak arra, hogy érdemi előrelépés történt.
Az ellátásbiztonság miatt Szerbia számára nagy a tét
Az amerikai szankciók célja az volt, hogy megszűnjön az orosz irányítás a NIS felett, miközben Washington igyekezett elkerülni az azonnali szerbiai ellátási válságot. A Forbes Srbija által idézett forrás szerint az újabb haladékok hátterében az is állhat, hogy a korlátozások közvetlenül nagyobb kárt okoznának Szerbiának, mint az orosz tulajdonosoknak.
Belgrád számára a tulajdonosi vita ezért nem kizárólag geopolitikai kérdés. A kormány szeptember végén ötezer tonna dízelt szabadított fel az állami tartalékokból, miközben a magas világpiaci árak és a Duna alacsony vízállása is nehezíti az importot. A pancsovai finomító korábbi leállása pedig megmutatta, milyen gyorsan növekedhet az ellátási kockázat, ha a NIS működése akadályba ütközik.
Ha a Mol és az orosz fél egyeztetései hivatalosan is eredmény nélkül zárulnak, felmerülhet a szerb állami beavatkozás. A Forbes Srbija forrása szerint Belgrád végső esetben átvehetné a NIS irányítását, és kifizethetné az orosz tulajdonosok részesedését akkor is, ha azok a szankciók miatt nem férnének hozzá az ellenértékhez azonnal. A szerb államnak a 2008-as privatizációs megállapodás alapján elvileg elővásárlási joga is van, ezt azonban eddig nem érvényesítette.
Másik lehetőségként új vevő keresése is szóba kerülhetne. Ranko Mimović szerb üzletember tavasszal azt állította, hogy kétmilliárd eurós ajánlatot tett az orosz részvénycsomagra, a Gazprom Neft viszont akkor azt közölte, hogy kizárólag a Mollal tárgyal. A Mol korábban az abu-dzabi ADNOC kisebbségi részvényesként való bevonását is mérlegelte.
A következő fontos határnap október 30. Addig a NIS a jelenlegi engedély alapján működhet, és az is kiderülhet, hogy az amerikai hosszabbítás valóban egy utolsó tárgyalási lehetőséget jelent-e, vagy inkább időt ad Szerbiának egy másik megoldás előkészítésére. A Molnak elküldött kérdésekre – köztük arra, hogy folynak-e még érdemi tárgyalások, illetve reálisnak tartják-e a tranzakció lezárását – a forrás szerint a társaság válasza még nem érkezett meg.
Mi dőlhet el október 30-ig?
A jelenlegi helyzetben két folyamat fut egymás mellett. Az OFAC engedélye biztosítja, hogy a NIS finomítója működjön, kőolajat importáljon és ellássa a szerb piacot, de ez csak a működés rövid távú fenntartását rendezi. A tulajdonosi probléma ettől még változatlan marad: az amerikai szankciós cél továbbra is az orosz irányítás megszüntetése.
A Mol és a Gazprom közötti ügylet ezért nem pusztán egy vállalati adásvétel. A Mol számára a NIS megszerzése Szerbia egyetlen finomítójának és az ahhoz kapcsolódó regionális pozícióknak az ellenőrzését jelentené. Szerbia viszont olyan megoldásban érdekelt, amely nem veszélyezteti az üzemanyag-ellátást. A forrásanyag alapján egyelőre az biztos, hogy az engedély meghosszabbítása időt adott, de nem igazolta a tranzakció előrehaladását; az orosz eladási szándék és a tárgyalások tényleges állapota továbbra sem tisztázott.
