Észak-Korea tagadja köze lenne – Észak-Korea tagadja, hogy felelős lenne azért az aknarobbanásért, amelyben szeptember 21-én három dél-koreai katonatiszt megsebesült a két ország határának közelében. Phenjan szerint Szöul alaptalan vizsgálati eredményekkel próbálja igazolni az Észak-Korea elleni provokációját.
Észak-Korea tagadja köze lenne: a legfontosabb részletek
A nyilatkozatot Kim Jodzsong, Kim Dzsongun észak-koreai vezető húga adta ki szerdán. Közleményében „alaptalan kitalációnak” nevezte a dél-koreai állítást, miszerint az aknát nagy valószínűséggel Észak-Korea telepítette.
Phenjan szerint Szöul provokációt igazol
A dél-koreai hadsereg hétfőn közölte, hogy az eddigi vizsgálatok alapján valószínűleg Észak-Korea helyezte el azt a robbanóeszközt, amely a katonák sérülését okozta. Szöul álláspontja szerint az akna telepítése egyértelműen sérti a két ország között érvényben lévő fegyverszüneti megállapodást.
Kim Jodzsong ezzel szemben azt állította, hogy Dél-Korea saját vizsgálatának szerinte megalapozatlan következtetéseit használja fel politikai és katonai fellépésének alátámasztására. Az észak-koreai vezető húga szerint Phenjan két évvel ezelőtt kezdett akadályokat építeni a déli határszakaszon, az ország szuverenitásának gyakorlására hivatkozva, és nem katonai terjeszkedési szándékból.
Megtorlással fenyegetőzik Kim Jodzsong
A közlemény szerint az észak-koreai katonák nem lépték át a határt. Kim Jodzsong azt állította, hogy közben a dél-koreai katonák hangosbeszélőkkel és lövésekkel fenyegetik azokat az északi katonákat, akik a határ menti építési munkákon dolgoznak.
Arra az esetre, ha a dél-koreai katonák tüzet nyitnának rájuk, Kim Jodzsong azonnali és könyörtelen megtorló akciót helyezett kilátásba. A nyilatkozatból az nem derül ki, hogy Észak-Korea milyen bizonyítékokra alapozza a robbanással kapcsolatos tagadását.
Fegyverszünet, de nincs békeszerződés
A koreai háború 1953-ban fegyverszünettel zárult, a két ország azonban azóta sem kötött hivatalos békeszerződést. Észak- és Dél-Koreát egy mintegy négy kilométer széles, elaknásított demilitarizált övezet választja el egymástól. A demarkációs vonal ennek a sávnak a közepén húzódik.
A határ mentén a becslések szerint több százezer aknát telepítettek. Ezek közül sok még a koreai háború időszakából maradt ott, de a szemben álló felek a közelmúltban is helyeztek el robbanóeszközöket a beszivárgás megakadályozására. Ebben a feszült és aknákkal sűrűn borított térségben történt a szeptember 21-i robbanás, amelynek felelősségét a két fél egymással ellentétesen ítéli meg.
Miért különösen érzékeny a határ menti incidens?
A robbanás olyan térségben történt, amelyet nem egy békeszerződés, hanem az 1953-as fegyverszüneti megállapodás szabályoz. Ezért az akna telepítésének kérdése nem pusztán a három dél-koreai katona sérüléséről szól: Szöul szerint az eset a fegyverszünet megsértését is jelentheti, Phenjan viszont teljes egészében elutasítja ezt az értelmezést.
A forrás alapján biztosan tudható, hogy a dél-koreai hadsereg Észak-Koreát tartja az akna valószínű telepítőjének, az észak-koreai vezetés pedig ezt tagadja, és megtorlással fenyegetőzik egy esetleges határ menti lövöldözés miatt. Az akna pontos eredetéről és a felelősséget eldöntő bizonyítékokról a közleményekből nem derül ki több.
