Megsemmisítette Alkotmánybíróság újságíró elítélését – Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Kúria egy újságíró büntetőügyében hozott döntését. A testület szerint a bíróságok nem vizsgálták megfelelően, hogy az oknyomozó munka során elkövetett jogsértés miként viszonyult a sajtószabadsághoz és a közérdekű információk megszerzéséhez.
Megsemmisítette Alkotmánybíróság újságíró elítélését: a legfontosabb részletek
A határozatban az újságírót nem nevezték meg, az ügy leírása alapján azonban Nyilas Gergely, az akkori Index, jelenleg a Telex munkatársának büntetőeljárásáról van szó. Az újságíró 2015 augusztusában egy tényfeltáró cikk elkészítése érdekében magát kirgiz állampolgárnak kiadva csatlakozott a Magyarország déli államhatáránál érkező menekültekhez.
Miért adta ki magát másnak az újságíró?
A forrás szerint az újságíró nem öncélúan választotta ezt a módszert. Abban az időszakban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nem engedte be az újságírókat a menekülttáborok területére, így onnan nem tudtak tudósítani.
A hatóságok a történteket úgy értékelték, hogy Nyilas Gergely munkája során közokirat-hamisítást követett el, és a hatóságot is félrevezette. Vita tárgya volt az is, hogy az ilyen cselekményekre alkalmazható-e a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény egyik speciális rendelkezése.
A korábbi bírósági döntések
Az elsőfokú bíróság megrovásban részesítette az újságírót. Ezt a határozatot a másodfokú bíróság, majd a Kúria is helybenhagyta.
Az indítványozó szerint a bíróságok nem a szólás- és sajtószabadsággal összhangban értelmezték a vonatkozó törvényt. Álláspontja szerint az alapjog korlátozásának alkotmányosságához szükséges szükségességi és arányossági vizsgálatot sem végezték el, ezért döntéseik sértették a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot.
Milyen szempontokat írt elő az Alkotmánybíróság?
Az Alkotmánybíróság kimondta: az oknyomozó újságíró büntetőjogi felelősségének mérlegelésekor a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a megszerzett közérdekű információk milyen közügyhöz vagy közérdekű vitához kapcsolódtak, és ezért mennyire voltak fontosak a társadalom számára.
Azt is értékelni kell, hogy az információk más módon megszerezhetők lettek volna-e, valamint hogy az elkövetett jogsértés – annak társadalmi hatását is figyelembe véve – aránytalan vagy súlyos sérelmet okozott-e. A testület szerint az ügyben eljáró bíróságok ezeket az alkotmányos szempontokat nem érvényesítették, ezért jogértelmezésük Alaptörvény-ellenes volt.
Az Alkotmánybíróság ennek alapján megsemmisítette a Kúria 2018-as döntését. Ugyanakkor azt is rögzítette, hogy annak eldöntése, megállapítható-e az újságíró büntetőjogi felelőssége, az alkotmányos szempontok figyelembevételével továbbra is a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik.
Mit jelent az alkotmánybírósági döntés?
A határozat nem mondta ki közvetlenül, hogy az újságíró nem követett el jogsértést, és nem is állapította meg a büntetőjogi felelősségét. A döntés lényege az, hogy a korábbi bírósági eljárásokban nem kapott megfelelő súlyt a sajtómunka közérdekű célja, az információk hozzáférhetősége és a jogsértés súlyának mérlegelése.
Ezért a rendes bíróságok feladata marad annak eldöntése, hogy a megsemmisített kúriai döntés után, az Alkotmánybíróság által rögzített szempontokat alkalmazva, fennáll-e büntetőjogi felelősség. A forrás alapján tehát a mostani határozat elsősorban az értékelés alkotmányos kereteit jelölte ki, nem pedig a konkrét ügy végleges kimeneteléről döntött.
