A sikeres szívműtét után kezdődik a nehezebb rész: így csökkenthető az újabb rosszullét kockázata
sikeres szívműtét kezdődik nehezebb – Az elzáródott szívkoszorúerek megnyitása és az infarktus kórházi kezelése önmagában nem jelenti azt, hogy a beteg túl van a veszélyen. A beavatkozás után ugyanabba a környezetbe tér vissza, ahol a rosszullétet megelőző életmód folytatódhat. Toldy-Schedel Emil kardiológus szerint ezért a gyógyulás fontos része a tartós életmódváltás és az előírt kezelés követése.
sikeres szívműtét kezdődik nehezebb: a legfontosabb részletek
A kardiológus a szív világnapja alkalmából arról beszélt, hogy a szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon a halálozások közel feléért felelősek. Bár az infarktus kórházi ellátása az elmúlt tíz-tizenkét évben európai színvonalúvá vált, az infarktuson átesett betegek körülbelül negyede egy éven belül meghal. Ez az adat Toldy-Schedel szerint azt mutatja, hogy a kórházi kezelés mellett az utógondozásnak, a megelőzésnek és a beteg együttműködésének is meghatározó szerepe van.
A segítség már a mentő kiérkezése előtt számíthat
Életveszélyes rosszullétnél a jelenlévők reakciója is befolyásolhatja a túlélés esélyét. A Szent Ferenc Kórház Mentsünk együtt életet programjában ezért közel ötszáz, laikusok által is használható félautomata defibrillátort helyeztek ki. Elsősorban olyan kistelepülésekre kerültek eszközök, ahová hosszabb idő alatt érhet ki a mentő, de nagy forgalmú helyszíneken is telepítettek készülékeket. A program negyedik napján már sikeres újraélesztés történt.
Az elhízás és a mozgáshiány hosszú távú kockázat
A megelőzés egyik kiemelt területe a testsúly rendezése. A magyar lakosság testtömegindexe nemzetközi összehasonlításban is magas, az egyszerű „egyen kevesebbet, mozogjon többet” tanács azonban sok betegnek nem ad elegendő kapaszkodót. Az új szokások kialakítása időigényes, a kezdeti eredmények pedig gyakran kevésbé látványosak, ezért sokan feladják a változtatást.
Toldy-Schedel szerint az életmódváltást támogató, orvosi javallattal alkalmazott gyógyszerek átmenetileg sikerélményt adhatnak, és három-hat hónapnyi időt nyerhetnek az orvosnak a tartós szokások kialakításához. A kezelést azonban nem az ellenőrizetlen fogyasztószerekkel azonosítja: az ismeretlen összetételű készítményeket elutasítja, és hangsúlyozza, hogy gyógyszert csak megfelelő javallat alapján szabad alkalmazni.
A rendszeres mozgásnál a kardiológus heti öt alkalommal negyven perc dinamikus aktivitást említett. A legfontosabb szerinte az, hogy a beteg olyan mozgásformát válasszon, amelyet szívesen végez, ugyanakkor a terhelésnek megfelelő intenzitásúnak kell lennie. Az Út az egészségért program már 22 tanösvényt és mintegy hatvan útvonalat fog össze; a kezdeményezés célja a mozgás könnyebb beillesztése a mindennapokba.
A gyógyszerek követése és a dohányzás kérdése
A kezelés hatékonyságát az is befolyásolja, hogy a beteg be tudja-e tartani az előírásokat. A sokféle tabletta növelheti a hibázás esélyét, ezért az orvos feladata lehetőség szerint egyszerűsíteni a terápiát. A kardiológus különösen fontosnak nevezte az előírt koleszterincsökkentők rendszeres szedését, mivel Magyarországon magas az átlagos koleszterinszint.
Az alkoholt szív- és érrendszeri betegek számára nem tartja előnyösnek vagy megengedhetőnek, a dohányzásnál pedig elsődlegesnek a leszoktató programok bővítését és az új használók megjelenésének megakadályozását nevezte. A nikotinpótló készítmények és más alternatívák megítélésénél szerinte különbséget kell tenni a már függő, leszokni nem tudó felnőttek és a nikotinhasználatba újonnan belépők között.
Az új nikotintermékek hosszú távú hatásairól kevesebb adat áll rendelkezésre, mint a hagyományos cigarettáról. Toldy-Schedel szerint független, megfelelően megtervezett vizsgálatokra van szükség, és az alternatívák nem tekinthetők veszélytelennek. Magyarországon az ízesített elektronikus cigaretták forgalmazása tilos, a bizonytalan eredetű, interneten vagy közösségi felületeken kínált termékek összetétele pedig nem feltétlenül ismert.
A terhelhetőség romlása figyelmeztető jel lehet
A szív világnapjához kapcsolódó tájékoztatás szerint Magyarországon mintegy 240 ezer ember él szívelégtelenséggel, világszerte pedig több mint hatvanmillió érintett lehet. A betegség egyik korai jele a fizikai terhelhetőség fokozatos csökkenése: ha valaki korábban könnyedén felment a harmadik emeletre, később azonban már az elsőn meg kell állnia, érdemes kivizsgálást kérnie.
Fáradékonyság, légszomj, bokaduzzanat, tartós köhögés, szapora szívverés és étvágytalanság is jelentkezhet. A kivizsgálás a háziorvosnál kezdődhet, majd EKG, vérvétel, kardiológiai vizsgálat és szívultrahang segíthet tisztázni a panaszok okát. A rendszeres kontroll, az előírt kezelés, a megfelelő táplálkozás, a dohányzás elhagyása és az orvossal egyeztetett mozgás együtt javíthatja a kilátásokat.
Miért nem ér véget a veszély a kórházi kezeléssel?
A forrásban szereplő adatok alapján az infarktus ellátása és a későbbi megelőzés két külön feladat. A kórházban az akut állapot kezelése történik meg, utána azonban a betegnek a mindennapokban kell követnie a gyógyszeres terápiát, rendeznie a testsúlyát, mozognia, és szükség esetén segítséget kérnie a dohányzás abbahagyásához.
A hosszú távú kockázat csökkentését nehezíti, hogy a változások eredménye nem mindig azonnal látható. A kardiológus ezért több szakma együttműködését tartja fontosnak: a dietetika, a diabetológia, a pszichológia és a gyógytorna mind olyan gyakorlati támogatást adhat, amely túlmutat az egyszeri orvosi tanácson. Biztosan azonosítható figyelmeztető jel a korábbi terhelhetőség romlása is, ezt nem érdemes pusztán életkori fáradtságként kezelni.
