„Sikítozó kékharisnyának” nevezték a zaklatásokról kérdező újságírót egy rendőrségi levélben
Sikítozó kékharisnyának nevezték zaklatásokról – Az Index beszámolója szerint egy, vélhetően nem a címzettnek szánt rendőrségi válaszlevélben „sikítozó kékharisnyának” nevezték azt a HVG-s újságírót, aki a budapesti utcai zaklatásokról szeretett volna interjút készíteni a fővárosi rendőrfőkapitánnyal. A levélben az is szerepelt, hogy Budapest rendőrfőkapitánya ilyen személlyel nem készít interjút. Az esetről a Index számolt be.
Sikítozó kékharisnyának nevezték zaklatásokról: a legfontosabb részletek
Martini Noémi szeptember elején kereste meg a BRFK sajtóosztályát, mert Baricska Norberttől, Budapest rendőrfőkapitányától szeretett volna kérdezni a fővárosban tapasztalható zaklatásokról. A megkeresésre azt a választ kapta, hogy a rendőrség nem kíván élni az interjú lehetőségével.
Több mint háromszáz történetet gyűjtött össze
Az újságíró ezt követően anonim kérdőívben kezdte összegyűjteni azok beszámolóit, akiket utcai zaklatás ért. Néhány hét alatt több mint 300 történet érkezett. A válaszadók 93 százaléka nő volt, és a beszámolók többsége budapesti utcákon, illetve tömegközlekedési eszközökön történt esetekről szólt.
A történetek összegyűjtése után Martini Noémi ismét megkereste a rendőrséget. Ezúttal arról érdeklődött, hogy a főkapitány helyett a témáról nyilatkozna-e más rendőrségi képviselő.
Elküldte a kérdéseket, majd írásos választ kapott
Az Index szerint Csécsi Soma, a BRFK szóvivője telefonon azt jelezte az újságírónak, hogy küldje el a konkrét kérdéseit, és ezt követően tudnak megfelelő nyilatkozót keresni. Martini Noémi elküldte a kérdéseket, és jelezte azt is, hogy a téma jelentősége miatt rövid interjút szeretne készíteni a rendőrfőkapitánnyal.
A megkeresésre végül az ORFK válaszolt, méghozzá írásban, és csak néhány kérdésre adott választ. Az újságíró ezt követően indoklást kért arra, miért nem teheti fel személyesen a kérdéseit, illetve miért csak egyes kérdésekre válaszoltak, ha kizárólag írásban kívánnak reagálni.
Vélhetően rossz címzetthez került a levél
A válaszlevél hangneme az Index beszámolója szerint nem volt udvarias. Az üzenet „Kedves Attila!” megszólítással kezdődött, a címzettek között pedig három rendőrségi munkatárs neve is szerepelt. Mindez arra utalhat, hogy a levelet nem a kérdéseket feltevő újságírónak szánták.
A levélben egyebek mellett az állt, hogy „Soma” szerint „egy sikítozó kékharisnyával nem fog Budapest rendőrfőkapitánya interjút készíteni”. A forrás szerint a megfogalmazás Csécsi Somára, a BRFK szóvivőjére utalhat, de a közölt anyag nem tesz közzé olyan egyértelmű megerősítést, amely alapján biztosan megállapítható lenne, ki írta vagy kinek szánta a mondatot.
A forrásanyag nem számol be arról, hogy a rendőrség később részletesen reagált volna a levél tartalmára, a hangnemre vagy arra, miként került az üzenet az újságíróhoz.
Mit lehet biztosan tudni a rendőrségi levélről?
A történet két, egymástól eltérő kommunikációs szintet mutat. A rendőrség először elutasította a főkapitányi interjút, később pedig konkrét kérdések bekérését követően írásban válaszolt néhány felvetésre. A zaklatásokról szóló kérdések hátterében közben több mint 300 anonim beszámoló gyűlt össze, amelyek túlnyomó többségét nők küldték be.
A leginkább kifogásolt rész nem egy hivatalos, nyilvánosságnak szánt állásfoglalásként jelent meg, hanem egy olyan levélben, amelynek megszólítása és címzettjei alapján a forrás szerint feltehetően tévesen került az újságíróhoz. A forrás nem közöl külön rendőrségi magyarázatot arra, ki fogalmazta a sértő minősítést, és azt sem, hogy történt-e emiatt belső vizsgálat vagy további intézkedés.
A forrásanyagban szereplő tájékoztatás szerint a bántalmazott nők és gyermekek a NANE segélyvonalát, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot, valamint az Áldozatsegítő Vonalat is hívhatják.
