Baka András rövid időn – Baka András köztársasági elnök a lehető legrövidebb időn belül új jelöltet állít a legfőbb ügyészi posztra, miután az Országgyűlés nem támogatta az általa jelölt Szathmáry Zoltán megválasztását. Az államfő hétfő délelőtt, az Országház Vörös Társalgójában beszélt a döntésről és a következő jelölési folyamatról.
Baka András rövid időn: a legfontosabb részletek
Baka András közölte: a jelölés szempontjai és módszere nem változik, ezúttal sem kezdeményez politikai egyeztetést. Mint mondta, továbbra is kizárólag szakmai szempontok alapján keres olyan személyt, aki alkalmas az ügyészség vezetésére és a szervezet megújítására.
Elutasították Szathmáry Zoltán jelölését
Az Országgyűlés titkos szavazáson 138 nem szavazattal és egy tartózkodással utasította el Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészi jelölését. A megválasztáshoz a képviselők kétharmadának támogatására, vagyis 132 igen szavazatra lett volna szükség.
A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a rendkívüli ülésen. A Tisza Párt már a jelölést követő napon jelezte, hogy nem támogatja Szathmáryt, a Mi Hazánk pedig hétfő reggel közölte, hogy szintén nem szavaz mellette.
Az államfő kijelentette, hogy a parlamenti döntés nem változtatott a Szathmáry Zoltán szakmai alkalmasságáról kialakított véleményén. Szerinte attól, hogy a jelölt nem kapta meg a szükséges támogatást, még nem vált szakmailag alkalmatlanná.
Az államfő szerint nem politikai szempontok vezették
Baka András elmondása szerint már hivatalba lépésének második napján megkezdte a felkészülést a legfőbb ügyész jelölésére. Az ötödik napon meghallgatta szakmai szervezetek képviselőit és lehetséges jelölteket is. A konzultációk egy része nyilvánosan, más része személyes háttérbeszélgetéseken zajlott.
Az egyeztetéseken egykori és jelenlegi ügyészségi vezetők, az ügyészi szervezet különböző szintjein dolgozó ügyészek, bírák, ügyvédek és más szakemberek is részt vettek. Baka szerint nem csupán neveket keresett, hanem az ügyészség tényleges működését, a szervezeten belüli és kívüli folyamatokat, valamint az intézményen belüli viszonyokat is meg akarta érteni.
Az államfő határozottan visszautasította azokat a sajtóban megjelent feltételezéseket, amelyek szerint a Polt Péter vezette ügyészség hatalmát próbálná átmenteni. Hangsúlyozta, hogy a kiválasztás során nem vett figyelembe politikai szempontokat, és kizárólag szakmailag alkalmas jelöltet keresett.
Bírálta a parlamenti döntéshez vezető eljárást
Baka András közölte, hogy tiszteletben tartja az Országgyűlés határozatát, és azt magára nézve is kötelezőnek tekinti. Úgy fogalmazott: a köztársasági elnök jelöl, a parlament pedig választ, ezért a két alkotmányos döntés nem minden esetben esik egybe.
Az elnök ugyanakkor kifogásolta, hogy a döntés előtt a Tisza Párt nem hallgatta meg személyesen Szathmáry Zoltánt. Szerinte a többi parlamenti frakció sem mutatott érdeklődést a jelölt iránt, holott egy ilyen jelentőségű tisztség betöltése nagyobb figyelmet és tiszteletet érdemelt volna.
Baka szerint a történtek nem jelentenek „földindulást”, és önmagukban nem indokolják a félprezidenciális rendszer bevezetését. Azt is értékelte, hogy a kormány tiszteletben tartotta a politikai egyeztetés mellőzéséről szóló döntését.
Milyen vezetőt keres az államfő?
Baka András olyan legfőbb ügyészt szeretne jelölni, aki szakmailag felkészült, képes egy nagy és összetett szervezet irányítására, és hozzájárulhat az ügyészség megújításához. Hangsúlyozta, hogy ezt a feladatot nem egyetlen embernek kell elvégeznie: az eredményhez az egész ügyészi szervezet együttműködésére szükség lesz.
Az államfő szerint a legfőbb ügyész függetlensége nem politikai oldal kérdése. Megfogalmazása szerint a következő vezetőnek sem a kormány, sem az ellenzék, sem pedig a köztársasági elnök elvárásainak nem kell megfelelnie.
Mi derült ki a következő jelölésről?
A hétfői bejelentés alapján a legfontosabb változás az, hogy új személy kerülhet a parlament elé, miközben maga a kiválasztási eljárás elvben változatlan marad. Baka András továbbra sem kíván politikai egyeztetést folytatni, a jelölt kiválasztását szakmai konzultációkra alapozza.
A forrás szerint az új jelölt személye még nem ismert, és az sem derült ki, mikor kerülhet sor a parlamenti szavazásra. Biztosan annyi tudható, hogy az államfő a lehető legrövidebb időn belül kíván új jelöltet állítani. A korábbi jelölés elutasítása így nem zárta le a folyamatot, hanem újabb parlamenti döntéshez vezet.
A köztársasági elnök és az Országgyűlés szerepe közben változatlan: az államfő jelöl, a képviselők pedig a szükséges támogatásról döntenek. A forrásban szereplő adatok szerint Szathmáry Zoltán esetében a 132 igen szavazat helyett egyetlen támogató voks sem született.
