Állami műholdprogramból 4iG-s üzlet – A magyar állam eredetileg saját irányítás alatt fejlesztett volna katonai és polgári célokra is használható műholdrendszert, a projektet azonban a kormány később a 4iG-hez kötötte. A Direkt36 tényfeltárása szerint a döntés ellen a Honvédelmi, valamint a külügyi tárca képviselői is kifogásokat emeltek, mivel a magáncég nem rendelkezett a szükséges nemzetbiztonsági átvilágítással, és tulajdonosi háttere is átláthatatlannak tűnt számukra.
Állami műholdprogramból 4iG-s üzlet: a legfontosabb részletek
A műholdprogram jövője az Orbán-kormány távozása után bizonytalanná vált. A Tisza-kormány felülvizsgálja a korábbi vezetés és a 4iG között létrejött megállapodásokat, köztük a műholdas szolgáltatásokról szóló szerződéseket is. A vizsgálat eredménye alapján dőlhet el, folytatódik-e a HUSAT program a jelenlegi formájában.
250 milliárd forintos állami műholdrendszert terveztek
A nemzeti műholdprogram koncepcióját a külügyi tárca mellett több kormányzati szerv és minisztérium dolgozta ki. Orsolya Ferencz, a külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa 2023 őszén a budai Várban, a Karmelita kolostorban ismertette a tervet Orbán Viktor akkori miniszterelnökkel és a kormány több vezetőjével.
A bemutatott elképzelés szerint Magyarországnak olyan műholdrendszerre lenne szüksége, amely kommunikációs és katonai feladatokat is ellát. A rendszer több műholdból állna: egy nagyobb, geostacionárius pályán működő egységet kisebb, alacsonyabb pályán keringő műholdak egészítenének ki. A fejlesztés becsült költsége mintegy 250 milliárd forint, azaz 685 millió euró lett volna.
A tervezők szerint az állami irányítás nemzetbiztonsági okokból indokolt, miközben a gyártásba nemzetközi vállalatokat, a munkába pedig magyar űripari cégeket és kutatókat is bevontak volna. A katonai szempontok kialakításában a Honvédelmi Minisztérium is részt vett, a NATO-val való együttműködés lehetőségeit is figyelembe véve.
A döntés után a 4iG került a középpontba
A Direkt36 forrásai szerint Orbán a bemutató után támogatta a műholdrendszer stratégiai jelentőségét, a következő hetekben azonban úgy döntött, hogy a fejlesztést nem közvetlenül az államra, hanem a 4iG-re bízza. A cég papíron magántulajdonban van, de a forrásanyag szerint több szálon is kötődik a Fidesz-kormányhoz.
A konstrukció lényege az volt, hogy a 4iG vállalja a fejlesztés egy részének finanszírozását, miközben az állam előre kötelezettséget vállal a későbbi műholdas szolgáltatások megvásárlására. A Honvédelmi Minisztérium és a külügyi tárca munkatársai attól tartottak, hogy egy ilyen tulajdonosi hátterű és nemzetbiztonsági engedéllyel nem rendelkező vállalat nehezen illeszthető be a NATO védelmi rendszerébe.
2024 januárjában az űripar felügyelete a külügyi tárcától a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került, amelyet Nagy Márton vezetett. A források ezt a változást a 4iG számára kedvező fordulatként értékelték. Röviddel később létrejött a 4iG Space and Technology Zrt., amely a cégcsoport űripari és műholdas tevékenységét fogta össze. A társaság vezetését Sárhegyi István kapta meg.
HUSAT, Remred és a hosszú távú állami vállalás
A 4iG 45 százalékos részesedést szerzett a Sárhegyihez kötődő Remredben, amely korábban az állami Energiatudományi Kutatóközponthoz tartozott. A Remred Martonvásáron műholdgyártó üzemet kezdett építeni. A tervek szerint itt 100 és 400 kilogramm közötti kis műholdakat, valamint az azok működtetéséhez szükséges rendszereket gyártanák.
A nagyobb műhold elkészítésére a 4iG az amerikai Northrop Grummannel állapodott meg, a kisebb egységek gyártását pedig a martonvásári üzembe tervezték. A rendszer a HUSAT nevet kapta, de a program még nem készült el.
A Direkt36 által ismertetett információk szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium három, távközlési és földmegfigyelési szolgáltatásokról szóló szerződést kötött a 4iG-vel. Ezek összértéke 2,36 milliárd euró, vagyis körülbelül 850 milliárd forint, amelyet a magyar állam a következő másfél évtizedben fizetne ki. A források szerint 2025-ben a kormány 125,188 millió euró, hozzávetőleg 49 milliárd forint előleget már átutalt.
A jelenlegi kormányhoz közel álló források szerint a megállapodások a 4iG-nek kedveznek, és nehezen mondhatók fel. A 4iG ezzel szemben azt közölte, hogy a projekt teljes kockázatát maga viseli, az előleg pedig alacsonyabb a piaci szintnél. A vállalat szerint az állam csak jogalap nélküli szerződésbontás esetén köteles a teljes hátralévő összeget kifizetni.
Felülvizsgálják a szerződéseket
A Tisza-kormány bejelentette, hogy áttekinti az állam és a 4iG között létrejött megállapodásokat. A vizsgálat még folyamatban van, és a forrásanyag szerint több hétig is eltarthat. A kormányzati források úgy vélik, hogy az eddigi ellenőrzések alapján az Orbán-kormány a magyar állam számára kedvezőtlen megállapodást köthetett a műholdprogramról.
A 4iG szerint ezzel szemben az államnak nem kell beruházási költséget viselnie, hanem a működő infrastruktúra által nyújtott szolgáltatásokért fizet. A cég azt is közölte, hogy bankgarancia védi az állami pénzeket arra az esetre, ha nem teljesítené vállalásait. A műholdrendszer sorsa így nemcsak technológiai, hanem a korábbi szerződések jogi és pénzügyi felülvizsgálatának kérdése is lett.
Mi a vita lényege a műholdprogram körül?
A forrásanyag alapján két eltérő modell ütközik. Az eredeti elképzelés szerint a katonai és polgári célú műholdrendszert szigorú állami kontroll alatt kellett volna tartani, miközben a gyártásba nemzetközi és magyar szereplőket is bevontak volna. A későbbi konstrukcióban a fejlesztés és a szolgáltatásnyújtás fő szereplője a 4iG lett, az állam pedig hosszú időre előre vállalt fizetési kötelezettséget.
A biztosan ismert részlet az, hogy a program még nem készült el, miközben már szerződések és előlegfizetés kapcsolódik hozzá. A vitatott pontok közé tartozik, hogy mennyire kedvezőek ezek a megállapodások az államnak, indokolt-e a közvetítői konstrukció, illetve megfelel-e a 4iG és partnerei tapasztalata a komplex műholdrendszer létrehozásához. Ezekre a kérdésekre a kormányzati felülvizsgálat adhat választ.
