Szociális bérlakásban él a kecskeméti alpolgármester, miközben több ingatlanban is tulajdonos
Szociális bérlakásban él kecskeméti – Szociális bérlakásban él a kecskeméti fideszes alpolgármester, Fekete Gábor – állítja Siposné Bodrozsán Alexandra, a fideszes többségű kecskeméti önkormányzat ellenzéki képviselője. A KecsUp beszámolója szerint az alpolgármester egy városközponti, 110 négyzetméteres, komfortos, műemléki lakást használ, miközben a nyilvános vagyonnyilatkozata alapján négy kecskeméti ingatlanban is tulajdonos. Az esetről a 444 számolt be. Az esetről a 444 számolt be.
Szociális bérlakásban él kecskeméti: a legfontosabb részletek
Fekete Gábor az alpolgármesteri tisztségért a forrás szerint csaknem hárommillió forintos fizetést kap, emellett cafeteria és szolgálati autó is jár neki. A lakás használatának körülményeit Siposné Bodrozsán Alexandra egy szeptember 24-i sajtótájékoztatón kifogásolta.
Az alpolgármester családi öröklődésről beszélt
A képviselő az önkormányzati vagyonleltárra hivatkozva azt mondta, hogy Fekete egy, a szociális bérlakásprogram keretében fenntartott ingatlanban lakik. A politikus szerint ez különösen aggályos, mert az alpolgármester a lakásgazdálkodásért is felelős.
Fekete Gábor a felvetésre úgy reagált: a lakásban korábban a nagyapja élt, később pedig az édesanyja lakott ott szociális alapon. Elmondása szerint ez a helyzet öröklődött tovább. A válása után két fiával sokat tartózkodik az ingatlanban, és négy évig oda is volt bejelentve, ugyanakkor állítása szerint a lakás édesanyja szociális bérlakása.
Arra a kérdésre, hogy jelenleg ott él-e, az alpolgármester azt válaszolta: „Részben igen”.
Lemondást követel az ellenzéki képviselő
Siposné Bodrozsán Alexandra a válasz után azt mondta, hogy Feketének politikai és közéleti felelősséget kell vállalnia. Szerinte a tisztségviselőnek le kellene mondania önkormányzati képviselői mandátumáról és alpolgármesteri posztjáról is.
A képviselő a lakás használatát azért is tartja elfogadhatatlannak, mert állítása szerint a szociális bérlakások ügye az alpolgármester feladatkörébe tartozik. Fekete Gábor tisztségének jövőjéről vagy az ügyben tervezett hivatalos eljárásról a megadott forrásanyag nem közöl további részleteket.
Szigorú feltételek vonatkoznak a szociális bérlakásokra
A KecsUp által ismertetett kecskeméti szabályok alapján szociális bérlakásra azok pályázhatnak, akik a kérelem benyújtása előtt legalább három éve kecskeméti bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. További feltétel, hogy sem a kérelmező, sem a vele együtt költözők ne rendelkezzenek beköltözhető lakással vagy családi házzal, illetve bizonyos más ingatlantípusokkal, például forgalomképes építési telekkel vagy üdülőtelekkel.
A jogosultságot jövedelmi korlátok is meghatározzák. Egyedülállóknál az egy főre jutó nettó havi jövedelemnek 85 500 és 171 000 forint közé kell esnie. A két-négy fős családoknál ez az érték 57 000 és 114 000 forint, az ötfős vagy annál nagyobb családoknál pedig 57 000 és 85 500 forint között lehet.
A forrás alapján így az ügy középpontjában az áll, hogy miként használhatja a lakást az alpolgármester, illetve hogyan értelmezhető az édesanyja bérleti jogviszonyának továbbélése. A nyilvánosságra került információk önmagukban nem tartalmaznak részletes jogi állásfoglalást arról, hogy a konkrét lakáshasználat megfelel-e a kecskeméti szabályoknak.
Mi alapján dől el, ki kaphat szociális bérlakást Kecskeméten?
A nyilvánosságra került ügy jelentőségét az adja, hogy a kecskeméti szabályozás egyszerre vizsgálja a lakóhelyet, a vagyoni helyzetet és a jövedelmet. Nem elegendő tehát a helyi bejelentett cím: a kérelmezőnek és a vele együtt költözőknek főszabály szerint nem lehet beköltözhető lakásuk vagy más, a rendeletben felsorolt ingatlanuk, továbbá a háztartás egy főre jutó nettó jövedelmének is a meghatározott sávba kell esnie.
A forrásban szereplő adatok alapján az alpolgármester lakáshasználatának jogcíme nem teljesen azonos azzal, mintha saját maga új kérelmezőként jutott volna a lakáshoz: elmondása szerint az ingatlan korábban a nagyanyja, majd az édesanyja szociális bérlakása volt, és a használat így öröklődött tovább. Az viszont a beszámoló alapján nem tisztázott, hogy ez a jogviszony pontosan milyen feltételekkel áll fenn, illetve hogyan egyeztethető össze a jelenlegi lakáshasználattal és a vagyonnyilatkozatban szereplő ingatlantulajdonnal.
