Trump ENSZ-ben nagy döntést – Donald Trump amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében azt mondta, hogy a félidős választások után „nagy döntést” kell hoznia Iránnal kapcsolatban. Teheránnak két lehetőséget vázolt fel: szerinte vagy a Közel-Kelet egyik legfejlettebb államát építheti fel, vagy az iszlám köztársaság eltörlésével kell szembenéznie.
Trump ENSZ-ben nagy döntést: a legfontosabb részletek
Az elnök beszéde elején saját kormányának eredményeit sorolta a gazdaság, a bevándorlás, a határvédelem és az erőszakos bűnözés területén. A BBC értékelése szerint a megszólalás hangvétele részben kampánybeszédre emlékeztetett, miközben az ENSZ-ben elmondott amerikai elnöki beszédek gyakran az otthoni közönségnek is szólnak.
Trump szerint Irán katonai képességeit felszámolták
Trump Iránról azt mondta, hogy az ország a világ „terrorjának első számú támogatója”. Állítása szerint az iráni katonai kapacitásokat felszámolták, és már csak az infláció maradt meg az ország problémái közül. Megköszönte az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy elítélte Irán lépéseit.
Az amerikai elnök felidézte azt is, hogy az Egyesült Államok segítségével 1 milliárd hordó olajat szállító tankerek haladhattak át a Hormuzi-szoroson. Irán a beszédben említett időszakban jelezte: megnyitná a blokád alatt álló tengeri átjárót, ha Washington tárgyalóasztalhoz ülne vele.
Trump kijelentette, hogy Iránnak soha nem lesz atomfegyvere. Gúnyosan reagált azokra, akik szerint az Egyesült Államoknak kevés a lőszere, és azt mondta, jelenleg 18 gyár épül erre a célra. Szerinte ezekből a létesítményekből az amerikai szövetségesek ellátására is jut majd.
Gázárakról, Gázáról és az ukrajnai háborúról is beszélt
Az elnök szerint az iráni vezetés gyenge és kétségbeesett, ezért viselkedik rosszul. Azt állította, hogy a háború lezárása után az olajárak alacsonyabbak lesznek, mint a konfliktus előtt. Beszédében visszatért a gázai háborúhoz is, amelynek leállítását saját korábbi ENSZ-felszólalásával hozta összefüggésbe. Ismét megköszönte az ENSZ Biztonsági Tanácsának a 20 pontos gázai béketerv elfogadását, és kiemelte Marokkó, Bahrein, Törökország és Kazahsztán szerepét a végrehajtásban.
Trump az ukrajnai háború lezárásának lehetőségéről is beszélt. Szerinte Oroszországgal tárgyalásos rendezés érhető el, és mindkét háborús fél vezetésével kapcsolatban állnak. Úgy fogalmazott, hogy az ügyet gyorsabban rendezhetik, mint ahogy azt sokan gondolnák. A beszéd ezen részén kitért Melania Trump munkájára is, aki szerinte 34, Oroszország által Ukrajnából elrabolt gyermek hazajuttatásában segített.
Kuba, Venezuela és Grönland is szóba került
Az amerikai elnök Kubát is bírálta. A kommunista rendszert bukott államnak nevezte, amely szerinte minden korábbinál nagyobb nyomás alatt áll, és meg fog bukni. Hozzátette, hogy Marco Rubio külügyminiszter tárgyalásokat folytat a kubai vezetéssel. Trump szavai közben a Bruno Rodríguez Parrilla külügyminiszter vezette kubai küldöttség elhagyta a közgyűlési termet.
Venezueláról azt mondta, hogy a drogkartellek a nyugati félteke ISIS-ei, és az Egyesült Államok nem engedi, hogy az országot fenyegető veszélyek fennmaradjanak a kontinensen.
Grönlanddal kapcsolatban Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok azonnal megkezdi a nagyobb katonai jelenlét kialakításának folyamatát. Két jelentős katonai bázis létrehozását is említette. Szerinte ezzel Amerikát és Európát védenék, miközben ellenséges ország katonai jelenléte és érzékeny ágazatokban történő beruházása sem lenne megengedett a szigeten.
Washington nem lassítaná az MI fejlesztését
Trump elutasította a mesterséges intelligencia fejlesztésének globális lassítását. A növekedést fontosabbnak nevezte, és úgy vélte, hogy a technológia jelentősége akár az ipari forradalomét vagy az internetét is meghaladhatja. Azt is mondta, hogy az új technológiákhoz hasonlóan a mesterséges intelligencia is kihívásokat hordoz.
Az amerikai elnök bejelentette: az Egyesült Államok a héten, az ENSZ-közgyűlés mellett MI-konferenciát rendez.
Mit jelent Trump iráni üzenete?
A beszéd alapján Trump az iráni kérdést nem lezárt ügyként, hanem a félidős választások után meghozandó stratégiai döntésként mutatta be. A nyilvánosan ismertetett lehetőségek között egyszerre jelent meg az együttműködés ígérete és az iráni politikai rendszer felszámolásának kilátásba helyezése. A forrás nem részletezi, pontosan milyen intézkedést takarna a „nagy döntés”, és azt sem, mikor kerülhetne sor rá.
Az elnök érvelésében az iráni katonai fenyegetés, a Hormuzi-szoros forgalma és az atomfegyver kérdése ugyanahhoz a biztonságpolitikai témához kapcsolódott. Trump a katonai erő hangsúlyozása mellett tárgyalási lehetőséget is említett, mivel Irán korábban a tengeri átjáró megnyitását amerikai tárgyalásokhoz kötötte. A beszédből azonban nem derült ki, hogy Washington elfogadná-e ezt a feltételt.
