Rekordszintre nőhet OECD-országok államadóssága – Rekordszintre emelkedhet idén a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD 38 tagállamának együttes államadóssága. A szervezet prognózisa szerint a tartozásállomány 2025-re elérheti a 61 ezer milliárd dollárt, miközben 2007-ben még 22,5 ezer milliárd dollár volt.
Rekordszintre nőhet OECD-országok államadóssága: a legfontosabb részletek
A növekedésben meghatározó szerepe van az Egyesült Államoknak, amelynek adóssága ugyanebben az időszakban 9 ezer milliárd dollárról 40 ezer milliárd dollárra emelkedett. Az amerikai pénzügyminisztérium adatai alapján a tartozás naponta átlagosan több mint 6 milliárd dollárral nő.
A folyamat miatt a szakértők elsősorban az amerikai költségvetési pályát tartják aggasztónak. Björn Griesbach, az Allianz Investment Management tőkepiaci és makrogazdasági kutatásának vezetője szerint az Egyesült Államok idei költségvetési hiánya a bruttó hazai termék, vagyis a GDP mintegy 5,7 százaléka lehet.
Az abszolút adatok mellett az arányok is számítanak
Az amerikai adósság nagysága önmagában súlyosnak tűnik, a GDP-hez viszonyított mutató azonban árnyaltabb képet ad. Az Egyesült Államok GDP-je 2016 óta 19 ezer milliárd dollárról 32 ezer milliárd dollárra nőtt, miközben az államadósság aránya 107 százalékról 124 százalékra emelkedett.
A GDP-arányos államadósság alapján nem az Egyesült Államok áll a legrosszabb helyen: Japán mutatója meghaladja a 200 százalékot. Katharina Utermöhl, az Allianz közgazdásza szerint az eladósodás nem egyetlen ország problémája, hanem globális jelenség. Az Egyesült Államok mellett Japán, Franciaország és Németország is érintett.
Németország államadóssága a GDP csaknem 65 százalékát teszi ki, ami nemzetközi összevetésben továbbra is alacsonynak számít, az új adósság felhalmozódásának üteme azonban magas. Kínában az IMF adatai szerint tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a GDP-arányos államadósság: a korábbi 50 százalékról idén várhatóan csaknem 107 százalékra emelkedik.
Kínában a magánszektor adóssága is magas
A kínai adóssághelyzet megítélését tovább árnyalja a magánszektor terheltsége. A bankokat nem számítva a magánszektorbeli adósság 2025-ben a GDP 313 százalékára emelkedett a forrás szerint.
Peter Bofinger würzburgi közgazdász szerint nincs olyan univerzális adósságküszöb, amelynek átlépése automatikusan gazdasági válságot okozna. A kockázat nagyobb lehet akkor, ha egy ország külföldi valutában adósodik el, vagy ha a befektetők elveszítik a bizalmukat az ország fizetőeszköze és állampapírjai iránt.
A dollár és az amerikai kötvények szerepe
Az Egyesült Államok helyzetének megítélésében ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a dollár globális tartalékvaluta, az amerikai állampapírok iránt pedig továbbra is fennálljon a bizalom. A tízéves amerikai államkötvény hozama augusztusban 5 százalékra emelkedett, ami 2007 óta a legmagasabb szint.
Henning Potstada, a DWS ügyvezetőségének tagja szerint az amerikai költségvetési folyamatok aggasztóak, ugyanakkor az országot a dollár nemzetközi szerepe, a gazdaság növekedési lehetőségei és az energiafüggetlenség is támogatja. Úgy látja, a globális adósságválságig még hosszú út vezet.
Az adósság növekedése azonban akkor is terhet jelenthet, ha nem alakul ki válság. A magasabb kamatkiadások ugyanis forrásokat vonhatnak el más állami kiadásoktól. Az ifo gazdaságkutató intézet számítása szerint Németország éves kamatkiadásai 2030-ig 50 milliárd euróról 100 milliárd euróra emelkedhetnek.
A tartozás mérséklésére a kiadások csökkentése, az adóemelés vagy az infláció is szolgálhat, ezek az eszközök azonban jelentős gazdasági és társadalmi következményekkel járhatnak.
Miért nem önmagában az adósság összege dönti el a kockázatot?
A forrásban megszólaló közgazdászok szerint az államadósság megítéléséhez nem elég az ország tartozásának dollárban vagy euróban kifejezett összege. A gazdaság méretéhez viszonyított arány, az adósság pénzneme és a befektetői bizalom egyaránt fontos. Ez magyarázza, hogy az Egyesült Államok 40 ezer milliárd dolláros adóssága mellett Japán több mint 200 százalékos GDP-arányos mutatója is kiemelt figyelmet kap.
A közvetlen teher a kamatfizetéseken keresztül jelenik meg: minél drágább az államadósság finanszírozása, annál több pénz maradhat kevesebb más költségvetési célra. A forrás alapján ugyanakkor az nem állítható, hogy egy meghatározott adósságszint automatikusan válságot idéz elő. A kockázat országonként eltér, és az Egyesült Államok esetében a dollár tartalékvaluta-szerepe, valamint az amerikai állampapírokba vetett bizalom különösen fontos tényező.
