Kilenc éve eredménytelen nyomozás – Immár kilencedik éve nyomoz a rendőrség a letelepedési kötvényprogram egyik meghatározó szereplője, az Arton Capital budapesti irodájának 2017. áprilisi kirablása miatt. Az ügyben továbbra sem történt gyanúsítotti kihallgatás, a hatóság tájékoztatása szerint az eljárás jelenleg is folyamatban van.
Kilenc éve eredménytelen nyomozás: a legfontosabb részletek
A betörés során mintegy 200 millió forint értékű készpénz tűnt el, de a nyomozás szempontjából ennél jelentősebb lehet, hogy a támadók bizalmas ügyféladatokhoz is hozzáférhettek. Az Arton Capital a Rogán Antalhoz kötött letelepedésikötvény-rendszer egyik fő haszonélvezője volt, ezért az eset a program üzleti háttere miatt is kiemelt figyelmet kapott.
Saját kulccsal és ismert riasztókóddal jutottak be
A rendelkezésre álló információk szerint a betörők a Hajós utcai iroda hátsó bejáratán keresztül hatoltak be. A biztonsági zárat saját kulccsal nyitották ki, a riasztót pedig a kód ismeretében kapcsolták ki. Tudták azt is, hol található a falba épített rejtett széf, valamint a központi szerver, amelyen az ügyfelek adatai voltak.
Mindez arra utalt, hogy a rablás profi módon, belső információk felhasználásával történhetett. A forrás szerint az sem zárható ki, hogy a tettesek elsődleges célja nem pusztán a pénzszerzés volt. A közvetlen anyagi kárt ugyanakkor mintegy 200 millió forintra becsülték.
A rablás a kötvényprogram leállítása után történt
Az eset alig egy héttel követte a 2013-ban elindított, sokat bírált letelepedési kötvényprogram leállítását. A konstrukcióban a parlament illetékes bizottsága által kiválasztott magáncégek értékesítették a kötvényeket az Európai Unión kívüli állampolgároknak. A nyolc forgalmazó közül az Arton volt az egyetlen magyar cég, a többiek külföldi, offshore-hátterű vállalkozások voltak.
A program a forrásban ismertetett korábbi számítások szerint a magyar államnak tízmilliárdos veszteséget okozott, miközben a közbeiktatott forgalmazó cégek összesen 162 milliárd forintot kereshettek rajta. Az Arton a program utolsó időszakában különösen aktív volt: 2017 első három hónapjában több kötvényt értékesített, mint az azt megelőző három évben együttvéve.
Az Arton a rablás után is nyereséges maradt
A betörés nem rendítette meg azonnal a társaság működését. A cég a 2017-es év után csaknem 300 millió forint osztalékot fizetett ki tulajdonosának, Balogh Radosztinának, aki Rogán Antal akkori miniszter egyetemi évfolyamtársa volt. Az Arton Capital Hungary Kft. 2018-ban 315 millió, 2019-ben 351 millió, 2020-ban pedig 361 millió forintos eredményt ért el.
A kötvényforgalmazásból származó profit azonban nem teljes egészében az Artonnál jelent meg. A kereskedési engedélyt és az ebből származó bevételt egy Egyesült Arab Emírségekben működő társaságnak, a European Bond Program Management Consultancy nevű cégnek adták át.
Az aranyvízumprogramban is feltűnt a társaság
Az Arton Capital később a 2024 nyarán indult aranyvízumprogram kapcsán is megjelent. Ennek keretében az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkezők befektetéssel szerezhettek magyarországi tartózkodási engedélyt. A forrás szerint ez a konstrukció nem bizonyult különösebben nagy üzletnek.
A társaság eredményei az elmúlt években jelentősen romlottak. A 2021-es évet 18 millió forintos profittal zárta, miközben üzemi szinten egymilliárd forintos veszteséget termelt. A következő években az adózott eredmény 30, 27, majd 14 millió forint volt, tavaly pedig 90 millió forintos veszteséget mutatott.
Az Arton Capital Hungary Kft. tulajdonosai 2014 és 2024 között összesen 1,49 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek. Ebből 2016 után, amikor Balogh Radosztina már egyedüli tulajdonos volt, 1,18 milliárd forint jutott osztalékként a tulajdonosokhoz. A rablás ügyében eközben továbbra sincs gyanúsított.
Mit tudni biztosan a kilenc éve húzódó ügyről?
A rendőrség jelenlegi tájékoztatása alapján az eljárás még nem zárult le, de gyanúsítotti kihallgatásra kilenc év alatt sem került sor. Ez azt jelenti, hogy a forrásban nem szerepel azonosított elkövető, és nincs ismert, nyilvánosan bemutatott eredmény a tettesek felderítéséről.
A történet súlyát nemcsak az ellopott pénz adja. A betörők a széf mellett a központi szervert is keresték, miközben kulccsal és riasztókóddal jutottak be az irodába. Emiatt a forrás szerint a rablás belső információk felhasználásával végrehajtott akció lehetett, ám azt továbbra sem tudni, pontosan kik álltak mögötte, illetve mi lett az esetlegesen megszerzett adatok sorsa.
