kormány megszüntetné autópálya-koncessziót vizsgálják – Lezárult a kormányzati sajtótájékoztató, amelynek középpontjában az autópálya-koncessziós szerződés átvizsgálása állt. Magyar Péter és Vitézy Dávid szerint a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel kötött, 35 évre szóló megállapodás jelentős közpénzügyi terheket róhat az államra, ezért a kormány az év végétől megkezdené a konstrukció megszüntetését. Az esetről a Index számolt be.
kormány megszüntetné autópálya-koncessziót vizsgálják: a legfontosabb részletek
Vitézy Dávid ismertetése szerint az eredetileg mintegy 23 196 milliárd forintra becsült szerződés értéke a módosítások, a háborúra hivatkozó költségnövekmények és az új feladatok miatt 25 900 milliárd forintra emelkedhetett. A kormány álláspontja szerint a megállapodás nem valódi koncesszióként működik, mert a kockázatok jelentős részét az állam viseli, miközben a koncesszor fix díjazásra számíthat.
Az állam visszavenné az autópályák üzemeltetését
Vitézy szerint a Magyar Közút feladata lehetne az autópályák üzemeltetésének átvétele, ehhez azonban előbb vissza kell szereznie a szükséges képességeket. A kormány nem külföldi cégeknek adná át ezt a munkát: a tájékoztatón elhangzottak szerint magyar vállalatok és magyar munkavállalók dolgoznának az ágazatban.
A koncesszió megszüntetésének jogi útja még nem dőlt el. Szóba kerülhet a szerződés felmondása, semmisségének megállapítása vagy egy gyors megállapodás a koncessziós társasággal. A folyamatot nem magyar bíróság, hanem egy kijelölt nemzetközi bíróság folytathatja le, ezért együttműködés hiányában akár évekig is elhúzódhat az ügy.
A kormány azt szeretné, hogy a már megkezdett beruházások ne maradjanak félbe. A tájékoztatón az hangzott el, hogy jelenleg az M1-es autópályán zajlanak ilyen munkálatok. Vitézy szerint az M1-es egyes fejlesztései és az M100-as út csomópontjának építése azért is problémás, mert magának az M100-as gyorsforgalmi útnak a beruházását korábban leállították.
Túlárazásokat és magas állami költségeket emeltek ki
Vitézy Dávid egy M4-es felújítást is példaként hozott: állítása szerint a beruházás 450 milliárd forint helyett 690 milliárd forintért valósult meg. Közlése szerint az MKIF 95,7 milliárd forintos adózott eredményt ért el, amelyből 47,5 milliárd forintot osztalékként fizettek ki.
A tájékoztatón elhangzott állítások szerint a Magyar Közút az autópályák fenntartását 53 százalékkal, a nagyobb karbantartási munkákat pedig 61 százalékkal olcsóbban tudná elvégezni, mint az MKIF. Ezeket az összevetéseket a kormányzati oldal azzal indokolta, hogy az érintett feladatok jelentős része szolgáltatás, és nem olyan beruházás, amelynek évtizedeken át kellene megtérülnie.
Vitézy arról is beszélt, hogy az M6-os autópályára vonatkozó opciós jogot 2057-ig biztosították az MKIF-nek, a konstrukció értéke pedig szerinte a korábbi lehetőséghez képest háromszorosára nőtt. Azt állította, hogy az uniós kötelezettségszegési eljárás egyik alapja maga a koncessziós konstrukció lehet, és az államnak korábban felmondási lehetősége is volt.
A kormány szerint a módosítások az állam kockázatát növelték
Vitézy értékelése szerint a szerződés módosításai a koncesszor pénzügyi helyzetét javították, miközben a kockázatokat az államra helyezték át. Az egyik módosítás a részleges meghiúsulás lehetőségét rendezte, egy későbbi változtatás pedig beruházási többletköltség-kompenzációt vezetett be. A kormány szerint ez azt eredményezte, hogy a költségnövekedéseket az állam vállalta át.
Magyar Péter szerint a szerződés módosításaival és az elszámolt költségekkel több ezer milliárd forintot vontak volna ki az államkasszából. A kormányfő büntetőeljárások lehetőségéről is beszélt, és azt mondta, minden jogszerű eszközt igénybe vesznek a megállapodás megszüntetésére. A felvetéseket és a szerződés jogi megítélését a forrás alapján jelenleg a kormány álláspontjaként lehet értelmezni.
Vagyonvizsgálatok és új sportvezetői összeférhetetlenség
A sajtótájékoztatón más intézkedésekről is szó esett. A kormány automatikus vagyonosodási vizsgálatokat indítana a jelenlegi, illetve az elmúlt öt évben tisztséget viselt politikusoknál. A NAV akár húsz évre visszamenőleg vizsgálhatná a vagyongyarapodást, a hozzátartozók vagyonát és életmódját is. A feladatra legalább 50 revizort osztanának be.
Új összeférhetetlenségi szabályok választanák szét a politikai és sportvezetői tisztségeket. A szabályozás a miniszterekre, államtitkárokra, országgyűlési képviselőkre, pártelnökökre és más vezető állami tisztségviselőkre is vonatkozna a nagyobb sportszervezeteknél. A tilalom a tisztség megszűnése után további négy évig fennmaradna, az érintett sportvezetőknek pedig 30 napon belül nyilatkozniuk kellene.
Miért vált kiemelt üggyé az autópálya-szerződés?
A tájékoztatón ismertetett konstrukció nem egyetlen útszakasz megépítéséről szól: az MKIF a magyar autópálya-hálózat jelentős részének üzemeltetését, valamint több fejlesztési feladatot kapott volna 35 évre. A kormányzati értelmezés szerint ez azért fontos, mert az üzemeltetés és a beruházások egyetlen, hosszú időre szóló megállapodásba kerültek, miközben az állam előre rögzített díjakat fizetett volna.
A forrásban szereplő számok több ponton eltérő nagyságrendeket mutatnak: az opciók nélküli értéket 23 196 milliárd forintra, a módosításokkal növelt összértéket pedig 25 900 milliárdra tették. A kormány által bemutatott állítások szerint közben a piaci és jogi kockázatok jelentős része az államnál maradt. Az még nem tisztázott, hogy a szerződés megszüntetése pontosan milyen jogi eljárásban történik, és milyen feltételekkel kerülhet vissza az üzemeltetés a Magyar Közúthoz.
