Nyomozás indult letelepedési kötvényprogram – Nyomozást rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság a letelepedési államkötvények ügyében. Az eljárás azt követően indult, hogy a Transparency International különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett. Az esetről a 444 számolt be. Az esetről a 444 számolt be.
Nyomozás indult letelepedési kötvényprogram: a legfontosabb részletek
A szervezet feljelentését július végén Ligeti Miklós, a Transparency International akkori jogi igazgatója írta alá. A beadvány előbb a Legfőbb Ügyészségre, majd a Központi Nyomozó Főügyészségre, onnan pedig a BRFK-ra került. A rendőrség korábban feljelentéskiegészítést rendelt el, később azonban már arról tájékoztatott, hogy megindult a nyomozás. Az eljárás pontos kezdetének időpontját és további részleteit nem közölték.
Az államkötvények értékesítését vizsgálják
A letelepedési kötvényprogramot 2012 őszén kezdeményezte Rogán Antal, aki akkor az Országgyűlés gazdasági bizottságának vezetője volt. A konstrukció alapján EU-n kívüli állampolgárok 250 vagy 300 ezer euróért juthattak magyar letelepedési engedélyhez.
A program lebonyolításában nyolc közvetítő cég vett részt, amelyek a gazdasági bizottságtól kaptak engedélyt. A Transparency International szerint ezeknek a vállalkozásoknak a háttere nem volt kellően átlátható, és nem történt megfelelő ellenőrzés arra vonatkozóan sem, hogy kik voltak a tényleges tulajdonosok.
A szervezet számításai szerint a közvetítő cégek az akkori árfolyamon mintegy 60 milliárd forint közpénzből származó nyereséget könyvelhettek el. A Transparency álláspontja szerint az állam a teljes futamidőt figyelembe véve rosszul járt a konstrukcióval, és a közvetítő vállalkozások alkalmazása nem volt elengedhetetlen.
Hányan kaptak letelepedési engedélyt?
A program 2017 júniusának végéig működött. Ez idő alatt a közvetítő cégek 6621 letelepedési kötvényt értékesítettek. A kötvényvásárlók családtagjaival együtt 19 855 külföldi állampolgár kapott magyar letelepedési engedélyt, amely a schengeni övezetben biztosított szabad mozgást.
A befektetőknek az állampapírba öt évre kellett pénzt helyezniük, ezt követően a befektetés jelentős részét visszakapták. A letelepedési engedély ugyanakkor életük végéig érvényes maradt. A program utolsó évében, 2022-ben az állam 551,7 millió eurót fizetett vissza.
Az Államadósság Kezelő Központ korábban ezzel szemben úgy érvelt, hogy 2013 és 2017 között több mint 9,6 millió eurót, csaknem 3 milliárd forintot takarított meg az állam azzal, hogy a Prémium Euró Magyar Állampapír helyett letelepedési magyar államkötvényt bocsátott ki.
Korábban is tettek feljelentést
A Transparency International korábban bírósági úton szerezte meg a gazdasági bizottság engedélyezési eljárásban keletkezett iratait. Ezek átvizsgálása után 2018-ban hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentést, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség elutasított.
A mostani beadványban már nem elsősorban a közvetítő cégek jóváhagyását, hanem az államháztartást ért, a szervezet szerint legalább 21 milliárd forintos kárt kifogásolták. A Transparency szerint a gazdasági bizottság nem alakított ki ellenőrizhető és átlátható eljárásrendet, valamint nem vizsgálta megfelelően a cégek tényleges tulajdonosi hátterét.
A szervezet álláspontja szerint mindez felveti a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját. A Transparency úgy véli, hogy a közvetítő cégek valódi tulajdonosainak és haszonhúzóinak kilétét büntetőeljárási eszközökkel lehet tisztázni. A szervezet szerint az ügy nem évült el, mivel az állam még 2022-ben is vásárolt vissza kötvényeket.
A rendőrség által elrendelt nyomozás jelenleg folyamatban van. A megadott tájékoztatás alapján egyelőre nem ismert, hogy pontosan milyen konkrét cselekményeket és kiknek a felelősségét vizsgálják.
Mi a nyomozás tétje?
A feljelentés központi állítása nem önmagában az, hogy a programban külföldi állampolgárok magyar letelepedési engedélyt szerezhettek, hanem az, hogy az állam milyen feltételekkel szervezte meg az államkötvények értékesítését. A Transparency International szerint az átláthatatlan hátterű közvetítő cégek bevonása és a tényleges tulajdonosok ellenőrzésének hiánya közvetlen kapcsolatban állhatott a közvagyont ért kárral.
A forrásban szereplő adatok alapján két, egymással ellentétes értékelés is megjelenik. A Transparency legalább 21 milliárd forintos költségvetési kárt és mintegy 60 milliárd forintos, közpénzből származó közvetítői nyereséget említ, miközben az Államadósság Kezelő Központ korábbi érvelése szerint a konstrukció csaknem 3 milliárd forint megtakarítást hozott az államnak. Hogy ezek az eltérő számítások miként viszonyulnak egymáshoz, azt a most megindult eljárás tisztázhatja.
