Euró 2030-ra Jelenleg egyik – A jelenlegi gazdasági adatok alapján Magyarország egyelőre egyetlen olyan feltételt sem teljesít a négyből, amely az euró bevezetéséhez szükséges. A közös valuta ügye mégis ismét a közéleti viták középpontjába került, miután a Tisza választási programjában azt ígérte, hogy 2030-ra bevezeti az eurót.
Euró 2030-ra Jelenleg egyik: a legfontosabb részletek
A politikai cél és a gazdasági realitás között azonban jelentős különbség van. Az Európai Központi Bank legfrissebb jelentése szerint az infláció, a költségvetési hiány, a hosszú lejáratú kamatlábak és az árfolyam-stabilitás terén sem áll fenn jelenleg a szükséges összhang.
Négyből négy feltétel teljesítése hiányzik
Magyarország a 2004-es uniós csatlakozáskor vállalta az euró későbbi bevezetését, ám ehhez nem kapcsolódik meghatározott határidő. A csatlakozásnak ugyanakkor szigorú gazdasági kritériumai vannak. Ezek közül a forrás szerint jelenleg egyiknek sem felel meg a magyar gazdaság.
Az elmúlt évben a magyar infláció 3,3 százalékos volt, miközben a megengedett értékhez kapcsolódó referencia alacsonyabb. A költségvetési hiány 4,7 százalékot tett ki, szemben a 3 százalékos előírással. A hosszú lejáratú hitelek kamatlába csaknem fél százalékponttal haladta meg az Európai Központi Bank által meghatározott maximumot, az árfolyam-stabilitás esetében pedig szintén hiányzik a megfelelő teljesítés.
A gazdasági mutatók mellett jogi konvergenciára is szükség lenne: a nemzeti jegybanki törvényeknek és más szabályozásoknak összhangban kellene állniuk az uniós előírásokkal. A magyar államadósság a GDP mintegy 77 százalékát teszi ki, ami további kihívást jelent a csatlakozási cél szempontjából.
2030-ig szigorú költségvetési politika kellene
A Tisza programjában szereplő 2030-as céldátum megvalósításához a forrásban idézett szakértői és politikusi álláspontok szerint mindenekelőtt a költségvetési hiányt és az államadósságot kellene mérsékelni. Az Eurobarométer felmérése alapján a magyarok mintegy 80 százaléka támogatja az euró bevezetését, vagyis a társadalmi elfogadottság a forrás szerint adott lehet.
Isztin Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Intézetének adjunktusa úgy vélte, hogy politikai akarattal az euró bevezetése nem teljesen irreális, de a megvalósítás több szereplő együttműködésétől függ. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy korábban már csatlakozott olyan ország az euróövezethez, amely gazdaságilag nem volt teljesen felkészült.
Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár a 64. Közgazdász vándorgyűlésen arról beszélt, hogy az új kormány szerinte pazarló és „fejnehéz” gazdasági, illetve monetáris politikát örökölt. A költségvetési túlköltekezés és a korrupció visszaszorítását nevezte elsődleges feladatnak, és azt mondta, reményei szerint néhány hónapon belül 400 milliárd forinttal csökkenthető a költségvetés kiadási oldala.
Navracsics Tibor ugyanazon a rendezvényen arra figyelmeztetett, hogy az euró önmagában nem garantálja a gazdasági sikert. Álláspontja szerint nem a gyors, hanem a sikeres bevezetésre kellene törekedni. Az euró előnyei mellett az önálló monetáris politika elvesztésének kockázatát is hangsúlyozta.
Árfolyam-stabilitás vagy elvesző gazdaságpolitikai eszközök?
Az euró mellett szóló egyik legfontosabb érv az árfolyamkockázat mérséklése. A forint az elmúlt években a forrás szerint 300 és 430 forint közötti sávban mozgott az euróhoz képest, ami jelentős bizonytalanságot okozhat a vállalatoknak és a külkereskedelemben érintett szereplőknek. A magyar export 70–75 százaléka az Európai Unióba irányul, ezen belül elsősorban az euróövezetbe, ezért az euró használata csökkenthetné az átváltási és tranzakciós költségeket.
A közös valuta támogatói szerint az euró javíthatná az árstabilitást, mérsékelhetné az államadósság finanszírozásának költségeit, és erősíthetné a befektetői bizalmat. A gazdasági integráció is szorosabbá válhatna, miközben könnyebbé válna a kereskedelem és a befektetések lebonyolítása az európai országokkal.
Az ellenérvek középpontjában az önálló monetáris politika elvesztése áll. Az euró bevezetése után a magyar gazdaság kamat- és árfolyam-politikáját nem kizárólag a hazai körülményekhez lehetne igazítani. Egy Magyarországot különösen érintő gazdasági sokk esetén eltűnne a saját valuta leértékelésének lehetősége is, amely az export ösztönzésének egyik eszköze lehet.
Isztin Péter szerint az euróövezet országait nem minden gazdasági hatás érinti egyformán, ezért az önálló árfolyam-politika bizonyos helyzetekben előnyt jelenthet. További kérdés az átállás költsége és az euróövezeti tagsággal együtt járó költségvetési fegyelem. A forrásban szereplő szakmai értékelés alapján egy kicsi és nyitott gazdaság esetében hosszú távon az előnyök meghaladhatják a hátrányokat, de a csatlakozás időzítése és módja meghatározó lehet.
Mit jelent most a 2030-as eurócél?
A forrásban szereplő adatok alapján a 2030-as céldátum jelenleg inkább politikai vállalás, mint közvetlenül megvalósítható gazdasági terv. Magyarország nem egyetlen részterületen marad el a követelményektől: az infláció, a hiány, a kamatszint és az árfolyam-stabilitás mutatója is korrekcióra szorul. Ez azt jelenti, hogy a felzárkózáshoz nem egyetlen intézkedésre, hanem összehangolt költségvetési és gazdaságpolitikai változtatásokra lenne szükség.
A vita másik fontos tanulsága, hogy az euró bevezetése egyszerre gazdasági és politikai döntés. Az euróövezeti tagság csökkentheti az árfolyam- és átváltási kockázatokat, ugyanakkor a magyar gazdaság elveszítené saját monetáris mozgásterének jelentős részét. A forrás alapján ezért nem az a kérdés csupán, hogy van-e támogatottsága a közös valutának, hanem az is, hogy milyen állapotban és milyen feltételekkel történne a csatlakozás.
