Magyar Péternek időt kell – Magyar Péternek időt nyernie – A Tisza Párt a kampányban az elszámoltatás és a rendszerváltás ígéretével szerzett támogatást, ezért a párt szavazói közül sokan már gyors és látványos felelősségre vonást várnak a korábbi kormányzati rendszer meghatározó szereplőivel szemben. Magyar Péternek ugyanakkor azt is el kell fogadtatnia velük, hogy jogállami keretek között a nyomozások és a bírósági eljárások nem vezetnek néhány hét alatt jogerős ítéletekhez.
Magyar Péternek időt kell: a legfontosabb részletek
Magyar Péternek időt nyernie: a legfontosabb részletek
A politikus országjárásának veszprémi állomásán arról beszélt, hogy a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az ügyészség megkezdte korábban félretett ügyek vizsgálatát. Szerinte az új legfőbb ügyész megválasztása után a hatóságok még nagyobb lendülettel dolgozhatnak, és hamarosan megkezdi működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is.
A jogállami eljárások lassabbak a politikai ígéreteknél
Magyar Péter a fórumon azzal igyekezett mérsékelni a türelmetlenséget, hogy a jogállamot csak jogállami módszerekkel lehet helyreállítani. Elismerte, hogy sokan azonnali letartóztatásokat és „bilincseket” várnak, de hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás nem úgy működik, hogy bizonyítás és bírósági eljárás nélkül bárkit börtönbe lehet zárni.
A késlekedés miatt az elszámoltatást sürgető választói csoportok egy része már türelmetlen. Hadházy Ákos és mások a forrás szerint korábban letartóztatásban látnák Orbán Viktort, Rogán Antalt és az előző rendszer vezetőit. A Tisza számára ezért kulcskérdés, hogy a politikai ígéret és a jogi folyamatok időigénye közötti különbséget miként tudja kezelni.
Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke parlamenti meghallgatásán azt mondta, badarság arra számítani, hogy hat éven belül jogerős bírósági ítéletek születnek. A forrás a Völner–Schadl-ügyet hozza példaként: az eljárás csaknem öt éve kezdődött, az elsőfokú bíróságon azonban még mindig a tanúk meghallgatásánál tartanak.
Vizsgálóbizottságokkal és törvénymódosítással gyorsítanának
Magyar Péter szerint jogos társadalmi igény, hogy az ügyek ne tíz-tizenöt év alatt jussanak el a jogerős ítéletig. Azt ígérte, hogy megfelelő eszközöket és erőforrásokat biztosítanak a rendőröknek, ügyészeknek és bíróknak, emellett módosítják a büntetőeljárási törvényeket is. A kapcsolódó javaslatot a forrás szerint hamarosan benyújtják az Országgyűlésnek.
A politikai elszámoltatás egyik látványos eszköze a parlamenti vizsgálóbizottság lehet. A testületek jogköreit egy májusi törvénymódosítás kiszélesítette: a beidézetteknek meg kell jelenniük és igazat kell mondaniuk, távolmaradás esetén pedig pénzbüntetés, illetve rendőrségi elővezetés is következhet. A szándékos félrevezetés vagy a kért adatok visszatartása akár szabadságvesztéssel is járhat.
A bizottságok azonban nem bíróságok, így közvetlenül nem szabhatnak ki büntetést. Feladatuk inkább az lehet, hogy nyilvános meghallgatásokon kérdéseket tegyenek fel, majd jelentésben rögzítsék a politikai felelősségre vonatkozó megállapításokat.
Folyamatban lévő ügyek és nyilvánosságra hozott dokumentumok
Az elmúlt hetekben több vizsgálóbizottság is megkezdte munkáját. Az MNB-botrány miatt Kósa Lajost és Bánki Eriket, a kegyelmi ügyben Balog Zoltánt és Polt Pétert hallgatnák meg nyilvánosan. A végrehajtási visszaéléseket vizsgáló testület elé Toroczkai László korábbi ígérete szerint Orbán Viktort, Gyurcsány Ferencet, Rogán Antalt és Völner Pált is idéznék.
A bizottságok működését nehezítheti, hogy paritásos összetételűek, vagyis az ellenzéki és a kormánypárti tagok száma azonos. Emiatt több esetben a Mi Hazánk képviselőjének szavazata dönthet a meghallgatásokról. Az MNB-ügyet vizsgáló bizottságban például Apáti István nem támogatta a Transparency International Magyarország szakértőként történő bevonását, és több jelentős szereplő meghívása sem került napirendre.
A kormány az ügyek napirenden tartására kommunikációs és nyilvánossági eszközöket is használ. Közzétették többek között a 2024-es kegyelmi ügy dokumentumait, a Vitnyédre tervezett menekülttáborról szóló döntéseket, valamint azokat a minősített kormányhatározatokat, amelyek mintegy 65 milliárd forint értékű kutatásokat, elemzéseket és tanácsadást rendeltek meg a Századvégtől.
A kormány honlapján szereplő összesítő szerint a minisztériumok szeptember 8-ig huszonnégy ügyben tettek feljelentést, összesen 2208 milliárd forintnyi közpénzt érintően. A forrás szerint nyomozás indult a Szuverenitásvédelmi Hivatal kommunikációs kiadásai miatt, és eljárás folyik a Fradiváros-projekt 25 milliárd forintos állami támogatásával kapcsolatban is.
Az azonnali látványos eredmény továbbra is kérdés
Az elmúlt hónapokban letartóztatásokra és gyanúsítotti kihallgatásokra is sor került. Az NKA-ügyben kilenc embert tartóztattak le, az ukrán pénzszállítók ügyében pedig Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi vezetőjét hallgatták ki gyanúsítottként. A Volánbusz-ügyben az ügyészség később megerősítette, hogy három személyt vettek őrizetbe.
Ezek a fejlemények időt adhatnak a Tisza vezetésének, a választók jelentős részének figyelmét azonban továbbra is az köti le, hogy lesz-e tényleges következménye a kampányban ígért elszámoltatásnak. A forrás szerint különösen az a kérdés marad meghatározó, mi történik Orbán Viktorral, akit Magyar Péter többször a „fideszes maffia fejének” nevezett.
Miért nem jelent még ítéletet a feljelentések sora?
A forrásban szereplő intézkedések több különböző szinten zajlanak: vannak politikai vizsgálatok, nyilvánosságra hozott dokumentumok, feljelentések, nyomozások, őrizetbe vételek és bírósági eljárások. Ezek nem ugyanazt jelentik, és egyikből sem következik automatikusan jogerős büntetés. A parlamenti bizottságok például politikai felelősséget tárhatnak fel, de nem működnek bíróságként.
A türelmetlenséget az is fokozza, hogy a kampányban használt erős üzenetek gyors eredményt sugalltak. A mostani helyzetben Magyar Péternek egyszerre kell fenntartania az elszámoltatás ígéretét és elmagyaráznia, hogy a bizonyítékgyűjtés, a nyomozás, a vádemelés, majd a bírósági döntés egymást követő szakaszok. A forrás alapján több eljárás már elindult, de Orbán Viktor esetleges felelősségre vonásáról nem szerepel benne jogerős döntés.
