EP elfogadta demokrácia védelméről – elfogadta demokrácia védelméről szóló – Az Európai Parlament kedden elfogadta a külföldi információmanipulációval, hibrid támadásokkal és összehangolt dezinformációs kampányokkal foglalkozó különbizottság jelentését. A dokumentum nem jogszabály, hanem az Európai Unió úgynevezett „demokráciapajzs” javaslatcsomagjához kapcsolódó politikai állásfoglalás.
EP elfogadta demokrácia védelméről: a legfontosabb részletek
elfogadta demokrácia védelméről szóló: a legfontosabb részletek
A jelentés az orosz befolyásolási kísérletek mellett Belaruszt, Kínát, Iránt és Észak-Koreát is megnevezi lehetséges kiindulópontként. Az EP szerint a hibrid műveletek közé tartozhatnak a kibertámadások, a fizikai szabotázsakciók, a gyújtogatások, a kémkedések és a jelzavarások.
Szigorúbb végrehajtást várnak a meglévő szabályoknál
A képviselők elsősorban nem új jogszabályokat sürgettek, hanem a már meglévő uniós rendelkezések hatékonyabb alkalmazását. Példaként a digitális szolgáltatásokról és a mesterséges intelligenciáról szóló rendeleteket említették. A szankciókat kiterjesztenék azokra a szereplőkre is, amelyek dezinformációt támogatnak, illetve segítenek kijátszani a már érvényben lévő korlátozásokat.
Az EP az online platformok felelősségét is hangsúlyozta. A képviselők szerint többet kellene tenniük az automata botok által támogatott választási beavatkozások ellen, valamint a demokratikus közbeszéd védelméért. A jelentés hosszú távú támogatást sürget a sajtószabadság, az oknyomozó újságírás és a polgári részvétel számára, továbbá biztosítékokat javasol az illegális kémszoftverek használatával szemben.
A dokumentum szerint az EU-nak a stratégiai jelentőségű ágazatokban csökkentenie kellene a külföldi ellenőrzésű technológiáktól való függőségét. A képviselők külön kiemelték az amerikai technológiai vállalatokat és a kínai hardvereket, amelyek helyett európai vagy megbízható partnerektől származó termékeket használnának.
Magyarországról is bíráló megállapítások kerültek a szövegbe
Az elfogadott jelentés az előző magyar kormány működésére is kitér. A szöveg szerint a kormány kulcsfontosságú uniós kül- és biztonságpolitikai kérdésekben az orosz állásponthoz igazodott, nem jelentette be és nem vizsgálta ki megfelelően az orosz államhoz kötődő kiberszereplők behatolásait, továbbá uniós intézmények ellen is kémkedett.
A jelentés utal a Direkt36 és partnerei által feltárt ügyre, amelyet az Európai Bizottság a forrás szerint májusban gyakorlatilag megerősített. A dokumentum azt is állítja, hogy érzékeny információkat osztottak meg uniós ülésekről orosz szereplőkkel.
A vitában Lakos Eszter, a Tisza képviselője ambiciózusabbnak nevezte az EP szövegét az Európai Bizottság eredeti javaslatánál. Szerinte a hibrid fenyegetések egyre gyakoribbak és súlyosabbak, miközben az ilyen narratívákat hazai szereplők is terjeszthetik, finanszírozhatják vagy felerősíthetik. Úgy vélte, ezért a belföldi manipulációval és a médiatudatossággal is foglalkozni kell.
Eltérő magyar vélemények a demokráciapajzsról
Dömötör Csaba ezzel szemben azt mondta, hogy bár a javaslat elvben a külső beavatkozások ellen irányul, az Európai Bizottság akkor is beavatkozik, ha egy tagállamban számára nem tetsző kormány működik. A magyar kormány intézkedéseit sorolva a köztársasági elnök és több alkotmánybíró eltávolítását, valamint az ellenzéki politikusok újraindulását érintő korlátozásokat említett. Bírálta, hogy az Európai Bizottság szerinte továbbra is csak figyeli ezeket a lépéseket.
Molnár Csaba, a különbizottság egyik alelnöke a mesterséges intelligencia jelentette új kockázatokra hívta fel a figyelmet. Szerinte az MI segítségével több emberhez lehet eljuttatni a megtévesztő tartalmakat, és személyre szabott hazugságokat is elő lehet állítani. A fejlesztések lassítását tartaná szükségesnek addig, amíg nem áll rendelkezésre megfelelő védelem.
Borvendég Zsuzsanna viszont úgy értékelte, hogy a „demokráciapajzs” nem a külső fenyegetésekkel szembeni védekezést, hanem a politikai sokszínűség korlátozását szolgálja. Állítása szerint az Európai Bizottság a vele szemben álló véleményeket dezinformációnak vagy hibrid fenyegetésnek minősíti. A jelentés támogatói és bírálói így alapvetően eltérően ítélték meg, hogy az uniós kezdeményezés a demokratikus intézmények védelmét vagy politikai befolyásolást jelent-e.
Mit jelent most az EP-jelentés?
A kedden elfogadott szöveg önmagában nem vezet be új kötelezettségeket, mert nem jogszabály. A jelentőségét az adja, hogy politikai irányt jelöl ki az uniós „demokráciapajzs” kezdeményezéshez: a képviselők a meglévő digitális szabályok szigorúbb alkalmazását, az online platformok nagyobb felelősségét, valamint a tagállami fellépések összehangolását várják.
A forrás szerint az EP támogatja egy új uniós intézmény létrehozását is, amely a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, illetve a dezinformáció ellen dolgozna. Ebben valamennyi tagállam részvételét kötelezővé tennék. A jelentés ugyanakkor politikai vitát is kiváltott: a magyar felszólalók egy része a külső fenyegetések elleni védelem szükségességét hangsúlyozta, mások pedig attól tartanak, hogy a kezdeményezést belpolitikai vélemények korlátozására használhatják.
