Akár 2032-ben bevezethető lehet az euró Magyarországon, ha a költségvetési hiány 2030-ra a GDP 3 százaléka alá csökken – mondta Kármán András pénzügyminiszter a Reutersnek. A kormány ugyanakkor hivatalosan még nem jelölt ki céldátumot a közös valuta bevezetésére.
Az Index beszámolója szerint a kabinet a ciklus elejére időzített, elsősorban kiadáscsökkentésre épülő költségvetési kiigazítástól várja a hiány tartós mérséklését. A jövő évi költségvetés a GDP 4,9 százalékára csökkentené a hiányt az idei évre várt 7,5 százalékról.
Kármán András azt mondta, nem kizárólag a 2027-es hiány gyors leszorítása a cél, hanem olyan intézkedéseket akarnak hozni, amelyek 2030-ra a 3 százalékos szint alá vihetik a deficitet. A miniszter szerint ez teremtheti meg az euró 2032-es bevezetésének lehetőségét. Hozzátette: minél hamarabb bevezethető a közös valuta, annál jobb Magyarországnak, és az időzítést elsősorban a hiány alakulása határozhatja meg.
Ütemtervet készítenek az ERM–2-höz
A kormány jövőre munkacsoportot hoz létre a jegybankkal. A testület feladata az euróövezethez vezető út következő lépéseinek áttekintése, köztük az ERM–2 árfolyamrendszerbe való belépés előkészítése, valamint egy Kármán által reálisnak nevezett ütemterv kidolgozása.
A pénzügyminiszter szerint nem az ERM–2-be történő minél gyorsabb belépés a legfontosabb, hanem az, hogy Magyarország a lehető legrövidebb ideig maradjon a rendszerben, és minél előbb eljusson az euró bevezetéséig. Úgy vélte, az időzítésnél az árfolyam szempontjait is figyelembe kell venni, mert a túl korai belépés vagy a középárfolyam idő előtti rögzítése kedvezőtlen lehet.
Magyar Péter és Kurali Zoltán jegybanki alelnök korábban azt az álláspontot képviselte, hogy nem érdemes halogatni az ERM–2-höz csatlakozást. Kurali ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a költségvetési csúszás és az ERM–2 alatti árfolyam-ingadozás akár 2033 utánra is kitolhatja az euró bevezetését.
A hiánycsökkentés politikailag érzékeny intézkedésekkel jár
A Reuters értékelése szerint a költségvetés azt is megmutatja, milyen nehéz visszafordítani az előző kormány kiemelt intézkedéseit, köztük a magas ágazati különadókat és a háztartások rezsitámogatását. A rezsicsökkentés költsége a tervek szerint jövőre 232 milliárd forinttal nő, miközben az új vagyonadóból 200 milliárd forint bevétellel számol a kormány.
A kiigazítás részeként korlátozzák az anyák személyijövedelemadó-mentességét, és leállítják a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését. A kormány ezeket az Orbán-korszaktól örökölt, fenntarthatatlannak ítélt intézkedések közé sorolja. Állítása szerint a nyugdíjakkal kapcsolatos változtatások mellett is növekszik az időseknek juttatott összeg.
A Reuters által idézett közgazdászok arra figyelmeztettek, hogy a globális kötvény- és energiapiacok ingadozása nehezítheti a gazdasági növekedést és a hiány csökkentését. A 2032-es időpont így Kármán feltételes előrejelzése, nem pedig kihirdetett kormányzati céldátum.
