Magyar Péter a parlamentben jelentette be, hogy a Tisza új egészségügyi programját Hugonnai Vilmáról nevezik el. A 19. században élt orvosnő diplomáját csak évtizedekkel a megszerzése után ismerték el Magyarországon, mégis egész életében a gyógyításért és a nők oktatásáért dolgozott. A Blikk összegyűjtötte, mit lehet tudni Hugonnai Vilma életútjáról.
Svájcban szerezte meg az orvosi diplomát
Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, egy grófi család ötödik gyermekeként. Gyermekkorában főként magántanárok és leánynevelő intézmény segítségével tanult. Különösen érdekelte a természettudomány, a csillagászat, a kémia, a fizika és az emberi test működése.
Fiatalon férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Házasságából három gyermek született, közülük egy, a legidősebb György élte meg a felnőttkort. Hugonnai közben a gyógyítás iránt is egyre erősebben érdeklődött: a környék tanyáira járt, és tanácsot adott a beteg gyermekek ellátásához.
Huszonöt éves korában, egy újsághirdetésből értesült arról, hogy a Zürichi Egyetem orvosi fakultása külföldi nőket is fogad. Mivel férje a családi vagyont időközben eltékozolta, ékszerei eladásából teremtette elő a tanulmányaihoz szükséges pénzt. 1879-ben megszerezte orvosi diplomáját, és sebészként állásajánlatot is kapott, ám hazatért Magyarországra.
Előbb bábaként dolgozhatott
A svájci oklevelet itthon nem ismerték el. Trefort Ágost kultuszminiszter azt tanácsolta neki, hogy végezzen el egy bábaképző tanfolyamot. Így Hugonnai szülésznőként kezdhetett dolgozni, később pedig saját otthonában nyitott rendelőt. A bejáratnál a „gróf Hugonnai Vilma okleveles bába” felirat jelezte a foglalkozását.
Első házassága válással ért véget, később Wartha Vince vegyész és egyetemi tanár felesége lett. 1888-ban megszületett a lányuk, Vilma. Férje kérésére egy időre felhagyott a gyakorlati gyógyítással, de orvosi és társadalmi témájú írásokat továbbra is készített.
Az Országos Nőképző Egyesület alapítójaként ingyen oktatott egészségtant, gyermekgondozást és betegápolást. A magyar bábák egyesületének vezetőjeként szintén részt vett a szakmai munkában. A SOTE oldalán megszólaló dédunokahúga, Radványiné Lőw Andrea szerint Hugonnai a természet gyógyításban betöltött szerepét is fontosnak tartotta. Könyvében, a Magyar háziorvos című műben olyan tanácsokat is megfogalmazott, mint a légfürdő alkalmazása.
Ötvenévesen vált hivatalosan is orvossá
Miután 1895-ben rendelet tette lehetővé, hogy nők is jelentkezhessenek egyetemi képzésre, Hugonnai ismét kérte diplomája elismerését. Néhány vizsgát még le kellett tennie, majd 1897-ben, ötvenéves korában avatták Magyarország első női orvosává.
Ezt követően főként nőket és szegényeket gyógyított, sokszor honorárium nélkül. Az első világháború idején, 67 évesen hadisebészeti tanfolyamot végzett, majd részt vett a sebesültek ellátásában és orvosnőket szervezett a vöröskeresztes hadikórházakba. Munkáját 1915-ben kitüntetéssel ismerték el.
Hugonnai Vilma 1922. március 25-én hunyt el Budapesten szívszélhűdés következtében. Hamvai a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban nyugszanak. Emlékét Budapesten tér és emléktábla, Nagytétényben pedig egy általános iskola is őrzi.
