Az AfD politikusa, Tobias Rausch lett a szász-anhalti tartományi parlament elnöke, ami a párt 2013-as alapítása óta az első ilyen tisztség Németországban. A titkos szavazáson az AfD és a Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) képviselőinek támogatásán felül négy másik voks is Rauschra érkezett; a Portfolio beszámolója szerint felmerült, hogy ezek CDU-s képviselőktől származhattak.
Megkérdőjeleződött a CDU AfD-vel szembeni „tűzfala”
A szeptember 6-i tartományi választáson az AfD 43,8 százalékkal végzett az első helyen, miközben a CDU 17,2 százalékot szerzett. A radikális jobboldali pártnak ugyan nincs önálló többsége, a parlamenti erőviszonyok azonban lehetővé tették, hogy jelöltje a házelnöki posztot megszerezze.
Rausch megválasztásához a BSW öt képviselője is hozzájárult. Mivel a szavazás titkos volt, hivatalosan nem tudható, kik adták le a további négy támogató voksot. Az SPD, a Zöldek és a Die Linke szerint a CDU egyes képviselői is megszavazhatták az AfD jelöltjét, ezt azonban a szavazás eredménye önmagában nem bizonyítja.
A CDU korábbi határozata alapján sem szövetségi, sem tartományi szinten nem kíván együttműködni az AfD-vel. A párton belül ugyanakkor – különösen a volt keletnémet tartományokban – vannak olyan politikusok, akik nagyobb nyitást sürgetnek az AfD felé, és ellenzik, hogy a CDU kizárólag baloldali pártokkal keressen együttműködést.
A kínos helyzet miatt a CDU a december közepére tervezett miniszterelnök-választáson kivonulna az ülésteremből. Így akarják elkerülni, hogy a titkos szavazás során ismét a párt hivatalos álláspontjával ellentétes támogatás jelenjen meg. A tartomány miniszterelnöki posztjára az AfD listavezetője, Ulrich Siegmund pályázhat, miközben a BSW egyelőre azt közölte, hogy tartózkodni fog.
AfD–BSW-indítvány az orosz szankciókról
Az új parlament egyik első közös lépéseként az AfD és a BSW olyan indítványt fogadott el, amely az Oroszország elleni gazdasági szankciók feloldását, az Ukrajnának nyújtott – a humanitárius segítséget kivéve – pénzügyi támogatás leállítását, valamint a fegyverszállítások felfüggesztését sürgeti.
Az indítvány a tartományi kormányt arra szólítja fel, hogy a Bundesratban, vagyis a német szövetségi tanácsban is kezdeményezze az Ukrajnával kapcsolatos politika megváltoztatását. A szankciókról, a fegyverszállításokról és a pénzügyi támogatásról azonban szövetségi szinten döntenek, ezért a tartományi parlament határozatának közvetlen jogi hatása nincs. A CDU, az SPD, a Zöldek és a Die Linke alternatív indítványokat nyújtott be, ezekről nem szavaztak.
Koalíciós feszültség Berlinben
A szász-anhalti fejleményekkel párhuzamosan a Friedrich Merz vezette szövetségi kormányban is válság alakult ki. Bärbel Bas munkaügyi miniszter és az SPD női társelnöke hétfőn bejelentette, hogy lemond mindkét tisztségéről. Döntését mostohalánya halálával és az őt ért nyilvános támadásokkal indokolta; levelében azt írta, hogy a támadások a koalíciós partner soraiból is érkeztek.
Lars Klingbeil alkancellár és pénzügyminiszter, az SPD másik társelnöke ezt követően közölte, hogy a párt teljes vezetése lemond, és év végén tisztújítást tartanak. Manuela Schwesig, Mecklenburg–Elő-Pomeránia miniszterelnöke a CDU Bas elleni támadásait embertelennek és könyörtelennek nevezte. A CDU korábban a nyugdíj-, a munkaidő- és az alapellátási reformok lassulásáért is a munkaügyi minisztert tette felelőssé. Bas helyére Alexander Schweitzert, Rajna-vidék–Pfalz korábbi miniszterelnökét jelölhetik.
