A munkáltatók kétharmada legfeljebb 6 százalékos béremeléssel számol jövőre, miközben korábban 14 százalékos minimálbér-emelés szerepelt a tárgyalásokon. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az RTL Híradónak azt mondta, a vállalkozások megrendelések és árbevétel hiányában szűkebb mozgástérrel terveznek.
Perlusz szerint a cégek jelentős része arra számít, hogy üzleti terve nem teljesül, és emiatt nem tud akkora béremelést vállalni, mint amekkorát korábban terveztek. Egy friss, reprezentatív kutatás alapján a cégvezetők borúlátóbbak, mint az országgyűlési választás után voltak. A beszámoló ezt azzal hozza összefüggésbe, hogy a gazdaság a vártnál lassabban élénkül.
A keresetek emelkedése mögött a profit is kérdés
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztusban 519 900 forint volt a nettó átlagkereset. Ez az előző év azonos időszakához képest 8,6 százalékos növekedést jelentett a boltokban mérhető érték alapján.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója, Molnár László ezt az emelkedést erőltetettnek és fenntarthatatlannak nevezte. Értékelése szerint a termelékenység nagyjából változatlan, ezért a béremelés csak a profit rovására valósulhat meg. Molnár úgy vélte, hogy ha a vállalatoknak nem marad profitjuk, akkor elmaradhatnak a beruházások és a fejlesztések, ami hosszabb távon versenyhátrányhoz, végső esetben pedig vállalati bezárásokhoz vezethet.
Az adóváltozás mérsékelheti a bruttó emelési igényt
A nettó keresetek jövő évi növekedése ugyanakkor meghaladhatja a bruttó bérek emelkedését. Ennek oka az lehet, hogy a Tisza Párt a kampányban azt ígérte: az átlagosnál alacsonyabb fizetésekből kevesebb személyi jövedelemadót vonnának le.
A szakszervezetek erre az ígéretre hivatkozva már nem feltétlenül ragaszkodnak a korábban felvetett 14 százalékos minimálbér-emeléshez. Kozma Zsolt, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint az adójóváírás bevezetése mellett 10 százalékos béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy a nettó minimálbér 252–255 ezer forint közé kerüljön.
A munkáltatói oldal jelenlegi álláspontja és a szakszervezetek által említett 10 százalékos emelési szint így egyaránt elmarad a korábban felmerült 14 százalékos javaslattól. A nettó bérek tényleges alakulása az esetleges adóváltozástól és a bértárgyalások eredményétől is függ.
