Az elmúlt egy évben 41,8 százalékkal mérséklődött az amazóniai erdőirtás, és 3335 négyzetkilométerre esett vissza – derül ki a brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) Prodes műholdas adatsorából. A Portfolio beszámolója szerint a természetvédelmi szervezetek úgy látják, a javulás fennmaradása az október 25-i elnökválasztás eredményétől is függhet.
A most mért terület 1236 négyzetkilométerrel kisebb az eddigi legalacsonyabb értéknél. Ez nagyjából Rio de Janeiro területének felel meg. Luiz Inácio Lula da Silva 2022-es hivatalba lépése óta összesen 71,2 százalékkal csökkent az erdőpusztítás üteme, amit a beszámoló elsősorban a szigorúbb hatósági fellépéssel és a környezetvédelmi szervek megerősítésével hoz összefüggésbe.
Parában és Mato Grossóban pusztul a legtöbb erdő
A fennmaradó erdőirtás legnagyobb része három amazóniai tagállamhoz kötődik. Pará az összes pusztítás 33,9 százalékát, Mato Grosso 25,5 százalékát, Amazonas pedig 15,7 százalékát adta. Mindhárom térségben több mint 45 százalékos javulást mértek az előző évhez képest.
Roraima volt az egyetlen olyan állam, ahol kismértékben nőtt az erdőirtás. A régió egyben a Bolsonaro család egyik fontos politikai bázisa. Az Amazóniával szomszédos Cerrado szavannás övezetben szintén kedvezőbb adat született: ott 2001 óta a legalacsonyabb értéket regisztrálták, az elmúlt négy évben pedig 48,4 százalékkal csökkent a pusztítás.
A jelenlegi trend éles ellentétben áll Jair Bolsonaro 2019 és 2023 közötti elnöki ciklusával. Ebben az időszakban 59,5 százalékkal gyorsult az amazóniai erdőirtás. A Portfolio által ismertetett értékelés szerint Bolsonaro kormánya meggyengítette a természetvédelmi hatóságokat, visszaszorította a környezetvédelmi bírságok behajtását, és nyíltan támogatta az illegális bányászatot, fakitermelést, illetve földfoglalást.
Eltérő irányt kínál Lula és Flávio Bolsonaro
Jair Bolsonaro puccskísérlet miatt történt elítélése után fia, Flávio Bolsonaro azt ígérte, hogy megválasztása esetén kegyelmet ad apjának, és kormányzati pozíciót biztosít számára. Kampányában az apja által kijelölt politikai irányt követi, elsősorban a nagybirtokosokra és a kitermelőiparra támaszkodva. A forrásban ismertetett programjában nem szerepel az éghajlatváltozás kérdése.
Marina Silva korábbi környezetvédelmi miniszter szerint Flávio Bolsonaro apja „pusztító projektjét” akarja folytatni. A választói térképen is kirajzolódik a két politikai tábor közötti különbség: Bolsonaro a leromlott erdők, bányák és szójamonokultúrák környékén szerzett többséget, Lula pedig a nagyvárosokban és az érintetlenebb erdőségek közelében szerepelt jobban.
Márcio Astrini, az Éghajlati Obszervatórium ügyvezető titkára úgy értékelte, hogy az adatok alapján Brazíliában lehetséges az erdőpusztítás felszámolása. Szerinte az október 25-i választáson arról is döntés születik, hogy az ország az erdőirtás végét vagy az erdők további pusztulását választja.
