A szolidaritási hozzájárulás szabályainak módosítására van szükség, de az Alkotmánybíróság döntése önmagában nem függeszti fel az önkormányzatok fizetési kötelezettségét – írta szerdai bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter. A Telex beszámolója szerint a kormány konstruktív egyeztetést kezdeményezne az önkormányzatokkal a rendszer újraszabályozásáról.
Kármán értelmezése szerint az AB szeptemberi határozata nem magát a szolidaritási hozzájárulást nyilvánította alkotmányellenesnek, hanem az ahhoz kapcsolódó eljárást kifogásolta. A döntés azt állapította meg, hogy az önkormányzatok számára nem álltak rendelkezésre megfelelő eljárási és jogorvoslati garanciák az őket terhelő összeg megállapításakor és beszedésekor.
Az érintett önkormányzatok így nem tudták megfelelően megismerni, ellenőrizni vagy vitatni a számukra meghatározott fizetési összeget. Kármán szerint ezért a szabályozást módosítani kell, de az AB határozata nem jelenti a hozzájárulás teljes rendszerének eltörlését.
Év végéig hatályban marad a jelenlegi szabályozás
Az Alkotmánybíróság december 31-i hatállyal adott időt a jogalkotónak az új szabályok kialakítására. Kármán bejegyzése szerint az év végéig érvényes rendelkezések alapján a hozzájárulás beszedhető, ezért az AB döntése nem hozott automatikus fizetési moratóriumot.
A határozatból az sem következik a pénzügyminiszter szerint, hogy a már fennálló kötelezettségeket automatikusan elengednék. A kormány ugyanakkor közvetlen egyeztetéseken rendezné a felmerülő szakmai és jogi kérdéseket. Olyan rendszert szeretne kialakítani, amely megfelel az alkotmányos követelményeknek, kiszámíthatóbb az önkormányzatok számára, és fenntartja a települések közötti szolidaritás elvét.
A miniszter a nyilvános viták helyett tényszerű szakmai párbeszédet sürgetett. Bejegyzésében azt írta, hogy az AB döntésének tartalmát és jogkövetkezményeit pontosan kell bemutatni, a kormány pedig ugyanezt a hozzáállást várja az önkormányzatoktól is.
Budapest korábban több jogvitát is indított
A vita előzménye, hogy korábban több bírósági döntés is kimondta: a fővárostól jogellenesen vonták el a kormány által meghatározott szolidaritási hozzájárulást. Július végén a Fővárosi Ítélőtábla arra jutott, hogy az állam nem határozhat önkényesen a hozzájárulás mértékéről.
Október 1-jén a kormány és a főváros megállapodott egy 120 milliárd forintos támogatásról. Az egyszeri juttatás lehetővé tette, hogy Budapest befizesse a szolidaritási hozzájárulást, valamint bizonyos tartozásait is rendezze. A főváros cserébe vállalta, hogy eláll a kormánnyal szemben korábban indított pereitől.
A megállapodás előtt több budapesti kerületi polgármester arról beszélt, hogy a főváros a csőd elkerülése érdekében elvenné a kerületektől a parkolási bevételeket. A kérdésről a Telex egyik keddi műsorában Karácsony Gergely főpolgármestert is megkérdezték.
