Újabb Spar-panasz érkezett Brüsszelbe a magyar élelmiszer-kiskereskedelmi különadó miatt. Az osztrák érdekeltségű áruházlánc szerint a szabályozás továbbra is aránytalanul terheli a külföldi tulajdonú kereskedőket, miközben a legutóbbi jogszabály-módosítás a nagy áruházláncok számára nem kínál valódi megoldást. Az esetről a 24.hu számolt be.
A 24.hu az MTI és az APA osztrák hírügynökség beszámolója alapján azt írja, hogy a Spar ismét az Európai Bizottsághoz fordult. A vállalat kifogásolja, hogy az új magyar kormány nem törölte el a korábban bevezetett különadót, hanem olyan változtatást fogadott el, amely elvileg lehetővé teszi a nagy kereskedők számára, hogy több kisebb társaságra bontsák működésüket, és így alacsonyabb adót fizessenek.
A Spar szerint a szabályozás nem alkalmazható a nagy láncokra
Peter Manhartsberger, a Spar vezetője az APA-nak azt mondta: a több száz üzlettel működő Spar Magyarországot a gyakorlatban nem lehet több száz külön társaságra felosztani. A cég álláspontja szerint ezért a módosítás nem jelent tényleges adócsökkentési lehetőséget a nagy áruházláncoknak.
A vállalat beadványa arra is kitér, hogy az adóelkerülés elleni szabályok miatt a hatóságok nem feltétlenül ismernék el azokat az átszervezéseket, amelyek elsődleges célja az adófizetés mérséklése. A Spar szerint a vállalati forma megváltoztatására irányuló kényszer uniós jogba ütközhet.
A társaság már 2022-ben is panaszt nyújtott be a különadó miatt, és korábban többször sürgette az uniós fellépést, osztrák politikai támogatással. Az Európai Bizottság időközben az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarországot a kiskereskedelmi különadó és az árréskorlátozás ügyében.
Több tízmillió eurós terhekről számolt be a vállalat
A Spar közlése szerint a magyar adórendszerben a külföldi tulajdonú áruházláncok – köztük a Spar – éves árbevételük 4,5 százalékát fizetik be különadóként. A vállalat állítása szerint ezzel szemben a magyar franchise-hálózatok és más hazai szereplők terhelése nulla és 0,15 százalék között mozog.
A cég úgy számol, hogy a különadó az előző évben mintegy 80 millió euróval növelte a működési terheit, az árréskorlátozás pedig további 30 millió eurós költséget jelentett. A Spar szerint az idei évben ezek az összegek közel 90, illetve mintegy 40 millió euróra emelkedhetnek.
Manhartsberger állítása szerint a különadó és az árréskorlátozás nemcsak a Spart, hanem más külföldi tulajdonú láncokat – a Lidlt, a Pennyt, a DM-et és a Tescót – is jelentős veszteségekkel sújtja. A Spar vezetője úgy véli, hogy az intézkedések célja a külföldi láncok kiszorítása, illetve üzleteik értékesítésének előidézése lehet; szerinte ezek iránt elsősorban magyar befektetők érdeklődhetnek.
