Az augusztusi ipari termelés látványos növekedése egyszerre adott politikai muníciót a Fidesznek és a Tisza Pártnak: mindkét oldal saját sikereként értelmezte ugyanazt a Központi Statisztikai Hivatal által közölt adatot. Az Index beszámolója szerint a gazdasági mutatók közben korántsem rajzoltak egyértelműen kedvező képet. Az esetről a Index számolt be.
A KSH adatai alapján az ipari termelés volumene augusztusban 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, júliushoz képest pedig 1 százalékkal bővült. A növekedés azonban nem volt általános: a feldolgozóipari ágazatok többségében továbbra is visszaesést mértek, a kedvező összesített eredményhez elsősorban a járműgyártás és az elektronikai ipar járult hozzá.
Ez magyarázza, miért lehetett ugyanabból a közlésből eltérő politikai következtetéseket levonni. A kormányoldal a növekedést a gazdaságpolitika eredményeként mutathatta be, az ellenzéki értelmezés pedig arra helyezhette a hangsúlyt, hogy a javulás néhány meghatározó ágazatra koncentrálódott. A forrás szerint így ritka módon mindkét politikai tábor talált okot az ünneplésre.
Vegyes képet mutatott a fogyasztás és az infláció
A kiskereskedelmi forgalom volumene augusztusban éves összevetésben 2,4 százalékkal nőtt, havi alapon viszont 0,7 százalékkal csökkent. Ez már a második egymást követő hónap volt, amikor visszaesést mért a KSH. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a júliusi élénkülés rövid életűnek bizonyult, a forgalom pedig továbbra sem érte el a koronavírus-járvány utáni szintet.
Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, augusztushoz képest pedig 0,2 százalékos emelkedést mértek. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a számok visszafogott mögöttes árazási nyomásra utalnak. Az ING az idei év egészére 1,8 százalékos átlagos inflációt vár, 2027-re pedig 2,9–3 százalék közötti éves drágulással számol.
Az elemző szerint az inflációs adat önmagában támogatná a monetáris lazítás folytatását, a forint gyengülésének kockázata, a magas hozamkörnyezet és az energiaárak miatt azonban a Magyar Nemzeti Bank óvatos maradhat.
Erősödött a forint, de az IMF kockázatokra figyelmeztetett
A forint a vizsgált héten az euróval és a dollárral szemben is erősödött. Az euró árfolyama az előző pénteki 368,6 forintról péntekre 365–366 forint közé került, a hazai fizetőeszköz pedig a lengyel zlotyval szemben közel 1 százalékkal értékelődött fel.
A piac mozgását nemcsak a magyar adatok, hanem a nemzetközi folyamatok is befolyásolták. Az IMF éves konzultációjának előzetes értékelése szerint a magyar gazdaság idén 2 százalékkal bővülhet, középtávon pedig 2,5 százalékos növekedés várható. A jelentés szerint ebben szerepet játszhat a korábban befagyasztott, mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítása.
A Valutaalap ugyanakkor az államháztartás helyzetét kedvezőtlenebbül ítélte meg: becslése szerint az idei költségvetési hiány elérheti a GDP 7–7,5 százalékát. Az IMF 2027-re mintegy 5, 2029-re pedig 3 százalékos deficitcélt tartana elérhetőnek költségvetési kiigazítással. Arra is figyelmeztetett, hogy a kedvező piaci hangulat nem feltétlenül tartós, és a forint erősödése, valamint az állampapírhozamok csökkenése visszafordulhat, ha a reformok elmaradnak a befektetői várakozásoktól.
A következő időszakban a forint árfolyamát továbbra is elsősorban a nemzetközi kockázatvállalási hangulat, az energiaárak, a kötvénypiaci hozamok, valamint az euró és a dollár mozgása befolyásolhatja. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza 361 és 373 forint közötti euróárfolyamot valószínűsített a következő hétre.
Az olaj és a tőzsde is ingadozott
A Brent kőolaj ára a hét során a korábbi 103 dollárról péntek délutánra közel 105 dollárra emelkedett, miközben jelentős kilengéseket mutatott. A földgáz ára a holland tőzsdén jegyzett piacon 76,3 euróról csaknem 82 euróra nőtt megawattóránként. Az ármozgásokat a geopolitikai bizonytalanság, az európai gáztárolók 73 százalékos töltöttsége és a piaci spekuláció is alakította.
A Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, a BUX mintegy 1 százalékos heti emelkedéssel zárt. Az OTP árfolyama a hét közepén jelentősen esett, pénteken azonban visszapattant, így heti szinten alig változott. A Richter kisebb mértékben drágult, a Mol 4,1, a Magyar Telekom pedig 1,4 százalékos emelkedéssel fejezte be a hetet.
