A borneói erdőtüzek nemcsak az erdőket és a termőföldeket pusztítják, hanem a környéken élők egészségét is veszélyeztetik. Az indonéziai Nyugat-Borneó Sungai Awan Kiri nevű falujában 140 nő önkéntes tűzoltócsoportot hozott létre, hogy felderítse és még a terjedés előtt megfékezze a tüzeket. A Telex beszámolója szerint a helyiek közül többen légúti megbetegedésekkel küzdenek, miközben a füst az állatvilágot is súlyosan érinti. Az esetről a Telex számolt be.
A faluban korábban állandó madárszó hallatszott, a környék azonban egy ideje elcsendesedett. Juniarni, egy 48 éves, háromgyerekes helyi gazda szerint a madarak megfulladtak a szmogban. A füsttel szennyezett levegő a lakosoknál is légzési nehézségeket okoz. A 46 éves Elly Marlina arról számolt be, hogy gyermekei légúti betegséget kaptak, és több mint egy évbe telt, mire felépültek.
A helyiek saját erőből járőröznek
Juniarni 140 másik nővel együtt alapította meg a „The Power of Mama”, vagyis „Anyu ereje” nevű önkéntes tűzoltócsoportot. A tagok fejkendőben, sisakban és piros védőruhában, gyakran motorkerékpárral járják a környéket. A gazdálkodókkal és főállású anyákkal együtt azt figyelik, hol keletkezik tűz, és megpróbálják még a nagyobb károk előtt eloltani vagy körülhatárolni a lángokat.
A csoport munkája a megelőzésre is kiterjed. A női önkéntesek felkeresik a környék lakóit, és arra kérik őket, hogy a pálmaolaj-ültetvények földjének megtisztításához ne használjanak tüzet. Indonéziában sok gazda ezzel a módszerrel készíti elő a területet a következő vetéshez, ez azonban növeli az újabb erdő- és bozóttüzek kockázatát.
A csoport tagjai nem kapnak fizetést a munkájukért. A kezdeményezést 2022-ben a Yayasan Inisiasi Alam Rehabilitasi Indonesia, röviden YIARI nevű környezetvédő szervezet indította el: a Ketapang régió négy falujából származó nőket vontak össze, majd kiképezték őket a tűzoltásra. A szervezet mobiltelefonokat és étkezési támogatást biztosít számukra, a nagyobb tüzek oltását viszont nem bízza rájuk.
A kiszáradt tőzegtalaj miatt újra fellobbanhatnak a tüzek
Az önkéntesek egyik legnagyobb nehézsége, hogy a látható lángok eloltása nem jelenti a veszély megszűnését. Irma, egy 38 éves, kétgyermekes gazdálkodó szerint a tőzeges talajban a parázs az oltás után is megmaradhat, majd száraz időben ismét lángra kaphat. A helyzetet súlyosbítja, hogy a vízkészletek elapadtak.
Az erdőtüzek szezonja idén a szokásosnál tovább tartott, különösen Borneón és Szumátrán. A száraz időjárás júniusban kezdődött, a jelenséget pedig szakértők szerint az éppen zajló szuper El Niño is erősíti. Január és július között csaknem 202 000 hektár égett le Indonéziában, ami a Balaton területének több mint háromszorosa. Nyugat-Borneón több mint 38 000 hektárt érintett a pusztítás, az oltásban pedig ötvennél is több repülőgépet vetettek be. Az erdészeti miniszter szerint a tűzszezon november elejéig is elhúzódhat, mert az esős évszak később érkezik.
A füst Indonézia határain túlra is eljutott: Malajziát, Bruneit, Szingapúrt és a Fülöp-szigeteket is érintette. Malajzia egyes régióiban az indonéziai tüzekből származó mérgező füstköd miatt iskolákat zártak be. A tüzek korlátozására tett korábbi indonéziai intézkedések a forrás szerint a megfelelő szabályozás hiánya és az elhúzódó jogi eljárások miatt nem bizonyultak hatékonynak.
Az állatok élőhelyét is veszélyezteti a füst
A Közép-Kalimantanban található Sebangau Nemzeti Park becslések szerint 6000–9000 kritikusan veszélyeztetett borneói orangutánnak ad otthont, emellett a világ legritkább főemlősei közé tartozó borneói fehérszakállú gibbonok is élnek ott. Susan Cheyne, aki két évtizede tanulmányozza a majmokat, arról számolt be, hogy a 2006-os tüzek füstös napjain a gibbonok ritkábban és rövidebb ideig „énekeltek”. Szumátrán és Borneón több orangutánt már rehabilitációra kellett szállítani légúti tünetek és égési sérülések miatt.
A nemzeti parkban önkéntes tűzoltók próbálják kordában tartani a lángokat, de szeptemberben a tűz átlépte a park határát. A terület tőzeglápjai korábban vízzel telítve természetes védelmet jelentettek a tűzzel szemben. Az 1990-es években és a 2000-es évek elején azonban az illegális fakitermeléshez több száz csatornát ástak, amelyek kiszárították a lápok egy részét. A korábban nedves, tüzeket fékező területek így könnyen gyulladó felszínné váltak.
Csoportos keresetet indítottak a kormány ellen
Borneó indonéziai részén őslakos és civil csoportok csoportos keresetet nyújtottak be tíz ember, köztük Prabowo Subianto elnök és Nyugat-Kalimantan kormányzója ellen. A felperesek szerint a kormány nem tett meg mindent a tüzek megelőzéséért, és figyelmen kívül hagyta a veszélyre utaló korábbi jeleket.
A keresetben átfogó helyreállítást, valamint a lakosok egészségügyi költségeinek fedezését kérik. Egyes csoportok azt is szeretnék elérni, hogy a kormány katasztrófahelyzetnek minősítse a füstválságot. A jogi eljárás kimenetele azonban bizonytalan: egy hasonló, tavaly benyújtott keresetet egy dél-szumátrai bíróság elutasított. A mostani ügy előzetes meghallgatásán az alperesek nem jelentek meg, ezért a bírók október 21-ig elnapolták a tárgyalást.
