magyar távhőrendszerek 80 százaléka – Magyarországon a távhőrendszerek mintegy 80 százaléka geotermikus energiával is ellátható lenne megfelelő fejlesztésekkel – hangzott el a Portfolio Energy Investment Forumon. A geotermikus energia jelenleg csak körülbelül 6 százalékát adja a hazai hőtermelésnek, miközben a fűtés és hűtés az ország végső energiafelhasználásának 50–60 százalékához kapcsolódik. Az esetről a Portfolio számolt be.
magyar távhőrendszerek 80 százaléka: a legfontosabb részletek
A távhőben lehet a legnagyobb hazai lehetőség
Molnár előadásában azt mondta, hogy a magyarországi távhőrendszerek jelentős része olyan térségben található, ahol a földtani adottságok kedveznek a geotermikus hasznosításnak. A technológia nemcsak a települési távfűtésben alkalmazható, hanem épületek fűtésére és ipari hőellátásra is.
A települési hőellátásban évente 250–500 millió köbméter földgáz váltható ki geotermikus energiával, míg az ipari hőellátásban további 100–300 millió köbméter lehet a kiváltható mennyiség. A geotermia így a kibocsátások mérséklése mellett az energiaimport-függőség csökkentéséhez és az ellátásbiztonság javításához is hozzájárulhat.
Magyarország és a Kárpát-medence geotermikus adottságai európai összevetésben is kedvezők. A térségben a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért a hőmérséklet jellemzően 45–70 Celsius-fokkal emelkedik kilométerenként, miközben a világátlag 25–30 Celsius-fok.
A magas induló költség lassítja a fejlesztéseket
A mélygeotermikus beruházások egyik legnagyobb akadálya a jelentős kezdeti tőkeigény. A várható energiakihozam a kút megfúrásáig csak becsülhető, ezért a projekt elején számottevő a kockázat. A hő ráadásul nagy távolságra nehezen szállítható, így a fogyasztónak jellemzően a feltárás közelében kell lennie.
Az előadó szerint a fejlesztésekhez hosszú távú befektetői biztonságra, a szabályozási akadályok csökkentésére és célzott ösztönzőkre lenne szükség. A sekély geotermikus rendszerek esetében kisebb a geológiai kockázat, miközben ezek a megoldások fűtésre és hűtésre is használhatók, és jól skálázhatók. Példaként a debreceni Krones gyárat említette, ahol sekély szondás hőkinyerést alkalmaznak.
Az áramtermelésben a geotermia várhatóan nem váltja ki a nagy erőművi kapacitásokat, de helyi alapellátásban, az ellátásbiztonság erősítésében és moduláris áramtermelésben szerepet kaphat. A legnagyobb magyarországi potenciál továbbra is a hőtermelésben van.
