Adatvédelmi vizsgálat indult új – A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálja az elektronikus házi őrizeti rendszer információbiztonsági működését. Az ellenőrzés egy korábbi rendszerbeszállító bejelentése után indult, amely szerint a korábbi lábbilincseket felváltó, kínai gyártmányú okosórák nem támogatják az adattitkosítást. Az esetről a Pénzcentrum számolt be.
Adatvédelmi vizsgálat indult új: a legfontosabb részletek
A felvetés alapján fennállhat annak a veszélye, hogy a bűnügyi felügyelet alatt állók és a fogvatartottak érzékeny adatai illetéktelenekhez kerülnek. A hvg.hu beszámolója szerint különösen az jelenthet kockázatot, hogy a rendszer felhőalapú megoldásokat is használhat. A NAIH jelenleg az ezzel kapcsolatos információbiztonsági hiányosságokat vizsgálja.
Másik rendszer váltotta fel a korábbi lábbilincseket
A rendőrség korábban évekig hagyományos, lábbilincses megoldást alkalmazott, amely a forrás szerint panaszmentesen működött. A korábbi partner 2023-ban egy 27 milliárd forintos keretszerződést nyert el, az Országos Rendőr-főkapitányság azonban végül nem ezt a rendszert használta tovább, hanem alternatív megoldást vezetett be.
Az új rendszer működtetésére az ORFK az NT Sys Kft.-vel kötött szerződést. A váltás körülményei miatt nyomozás is indult, ugyanakkor a forrásanyag nem közöl részleteket arról, hogy az eljárás pontosan milyen ügyet vagy körülményt vizsgál.
Az okosórák szoftveres integrációjában az állami tulajdonú IdomSoft Zrt. is részt vett. A társaság fejlesztette a rendőrség felügyeleti rendszerét, amelybe a nyomkövető eszközök adatai beérkeznek.
Pontatlanabb lehet a helymeghatározás
Az adatvédelmi aggályok mellett a rendszer gyakorlati hatékonyságával kapcsolatban is felmerültek kérdések. A beszámolók szerint az órák nem a pontosabb GPS-technológiát használják, hanem a mobilhálózati bázisállomások adatai alapján határozzák meg a viselő helyét.
Ez a megoldás egy nagyjából 400 négyzetméteres területen belüli helymeghatározást tesz lehetővé. A helyadatok ráadásul nem folyamatosan, hanem időszakosan jutnak el a felügyeleti rendszerbe. A forrás szerint emiatt előfordulhat, hogy egy kijelölt tartózkodási hely elhagyását a hatóság csak késve vagy egyáltalán nem észleli.
Kevés részlet ismert a működésről
A rendőrség a rendszer működéséről nem közölt érdemi információkat. Korábbi tájékoztatásuk szerint a szoftver nem rögzíti a téves riasztásokat, illetve az eszközök megrongálására irányuló kísérleteket sem.
Ez megnehezítheti azoknak az eseteknek a kivizsgálását és szankcionálását, amikor valaki megszegi a bűnügyi felügyelet szabályait. Az ORFK a szerződés részleteit sem hozta nyilvánosságra, ezért nem ismert, hogy a rendszer mennyi ideig tárolja az adatokat, illetve azokhoz visszamenőlegesen hozzá lehet-e férni.
A NAIH vizsgálata jelenleg folyamatban van. A forrás alapján egyelőre nem állapítható meg, hogy a hatóság milyen konkrét intézkedést hoz, illetve igazolódnak-e a rendszer titkosításával és pontosságával kapcsolatos kifogások.
Mit lehet jelenleg biztosan tudni a rendszerről?
A forrásban szereplő kifogások egyelőre bejelentésen és beszámolókon alapulnak, nem pedig lezárt hatósági megállapításokon. A NAIH azt vizsgálja, hogy fennállnak-e az adatbiztonsági hiányosságok, ezért az okosórák titkosításával és a felhőalapú adatkezeléssel kapcsolatos állítások végleges megítélése még nem ismert.
Ugyanez igaz a helymeghatározás gyakorlati következményeire is. A beszámolók szerint a rendszer időszakosan továbbított, bázisállomásokon alapuló helyadatokkal dolgozik, de a forrás nem közöl konkrét esetet arról, hogy emiatt ténylegesen elmaradt volna egy szabályszegés észlelése. Biztosan az látható, hogy a rendszer működésének több fontos részlete – köztük az adattárolás időtartama és a visszamenőleges hozzáférés – jelenleg nem nyilvános.
