Budapest csak nemzetközi összefogással rendezhetne olimpiát, a költség már az 5000 milliárdot is meghaladhatja
Budapest csak nemzetközi összefogással – Magyarország bekerült azok közé az országok közé, amelyek érdeklődnek a 2036-os nyári olimpiai játékok rendezése iránt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tájékozódási folyamatában Németország, India, Katar, Dél-Korea, a Dél-afrikai Köztársaság és Törökország is részt vesz. A magyar főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság már 2024 őszén jelezte csatlakozási szándékát. Az esetről a Pénzcentrum számolt be.
Budapest csak nemzetközi összefogással: a legfontosabb részletek
A jelenlegi tervek alapján Budapest önmagában nem tudná lebonyolítani az eseményt. Egy, a tavaszi kormányváltás előtt elkészült, mintegy 170 oldalas hatástanulmány szerint több versenyszámot külföldi helyszíneken rendeznének meg, miközben a sportlétesítmények és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése is jelentős beruházásokat igényelne.
Portugáliában rendeznék a szörfversenyeket
A NOB az elmúlt években átalakította az olimpiai pályázatok rendszerét. A korábbi, költséges kandidálás helyett folyamatos párbeszéd és állapotfelmérés zajlik, amelynek során a rendezés feltételeit és a lehetséges helyszíneket vizsgálják. A magyarországi háttérmunkát a NOB magyar tagja, Fürjes Balázs fogta össze.
A hatástanulmány a NOB fenntarthatósági irányelveihez igazodva határokon átnyúló rendezéssel számol. A szörfversenyeket a portugáliai Ericeirában tartanák, a golf- és teniszszámokat Ausztriában, egyes labdarúgó- és lovassportokat pedig Szlovákiában rendeznének. Ez azt jelenti, hogy a magyar olimpia nem kizárólag budapesti esemény lenne.
A folyamatot eddig jelentős titkolózás övezte. A forrás szerint a Magyar Olimpiai Bizottság szeptemberi elnökségi ülésén még a sportélet meghívott, elismert képviselőit is kiküldték a teremből, mert a vezetés a kiszivárgásoktól tartott.
Hiányzó létesítmények és szűkös szálláskapacitás
Bár korábban elhangzott, hogy Budapest sportlétesítményei szinte készen állnak, a tanulmány több hiányosságot is azonosít. Nincs például kerékpáros velodrom, megfelelő méretű kosárlabdacsarnok és gyeplabdastadion. A jelenlegi atlétikai stadion befogadóképessége ráadásul elmarad a versenytársakétól.
A szervezés egyik legnehezebb része a logisztika lehet. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér önmagában nem biztosítana elegendő kapacitást, ezért Bécs és Pozsony bevonására is szükség lehetne. A szálláshelyek száma szintén komoly korlátot jelent: az országban körülbelül 60 ezer megfelelő minőségű szoba áll rendelkezésre, miközben a NOB és a szervezők igénye önmagában megközelíti az 50 ezret.
A hiányt a Dunán horgonyzó szállodahajókkal enyhítenék, ez a megoldás azonban kockázatos. Az idei aszály megmutatta, hogy az alacsony vízállás miatt a hajók elhelyezése és használata nem minden körülmények között biztosítható.
A költségek már az 5000 milliárd forintot is meghaladhatják
A finanszírozás egyelőre szintén nem tisztázott. A MOB állítása szerint az állapotfelmérésre eddig nem költöttek közpénzt, a dokumentumban szereplő elképzelések között pedig olimpiai lottóból származó bevétel és 90 százalékos magánfinanszírozási arány is szerepel. A forrás ezeket túlzottan optimista feltételezéseknek minősíti.
Szabados Gábor sportközgazdász az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy a korábban emlegetett 3000–5000 milliárd forintos költségbecslések ma már nem tükrözik a rendezés várható kiadásait. Megítélése szerint jelenleg még 5000 milliárd forint sem lenne elegendő a magyarországi játékok megrendezéséhez.
A szakember szerint önmagában a közlekedési és egyéb infrastrukturális beruházások költsége is meghaladhatná ezt az összeget. Ebben még nem szerepelnének a sportlétesítmények fejlesztésének, valamint a szervezésnek és a lebonyolításnak a kiadásai. A 2024-es budapesti pályázatban szereplő, 2000 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési terv még a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború előtt készült, és abból a forrás szerint azóta csak kevés valósult meg.
2027-ben szűkülhet a jelöltek köre
A NOB 2027 márciusában legfeljebb öt városra szűkíti az esélyesek listáját. A teljes magyar koncepciót a MOB október közepén tervezi nyilvánosságra hozni, ezt követően indulhatna el az érdemi társadalmi párbeszéd.
A végső magyar döntést egy 2027 második felében vagy 2028-ban kiírt népszavazás pecsételhetné meg. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha Budapest tavasszal felkerül a NOB szűkített listájára. A forrás szerint ennek elmaradása azt jelezné, hogy a főváros jelenlegi állapotában nem alkalmas az olimpia megrendezésére.
Miért nem csak a sportlétesítményekről szól a budapesti olimpiai terv?
A forrásban ismertetett elképzelések alapján az olimpia legnagyobb kihívása nem feltétlenül egy-egy aréna megépítése, hanem az ország teljes közlekedési, szállás- és rendezési kapacitásának összehangolása lenne. Budapest mellett külföldi városok is szerepet kapnának, miközben a repülőtéri kapacitás, a szállodai férőhelyek és a folyami szálláshelyek használhatósága egyaránt korlátot jelent.
Szabados Gábor értelmezése szerint a rendezvény akkor lehetne indokolható, ha nem kizárólag az olimpiai előírások teljesítése lenne a cél, hanem olyan közlekedési és infrastrukturális fejlesztések valósulnának meg, amelyek hosszabb távon Magyarország számára is hasznosak. Ez azonban szakértői álláspont, nem végleges költségvetési vagy kormányzati döntés. A teljes koncepció és a társadalmi vita előtt ezért egyelőre nem ismert, pontosan mekkora állami szerepvállalással számolnának.
