Válságtanácskozások lehettek Belügyminisztériumban ukránok – Több egyeztetést is tarthattak a Belügyminisztériumban az áprilisi választás után, de még az új, Magyar Péter vezette kormány hivatalba lépése előtt az ukrán pénzszállítók elleni akció jogi problémáiról – írta a Telex több, egymástól független forrásra hivatkozva. A megbeszéléseken a műveletben érintett állami szervek képviselői vehettek részt. Az esetről a Népszava számolt be.
Válságtanácskozások lehettek Belügyminisztériumban ukránok: a legfontosabb részletek
Az értesülések szerint a találkozók egyik központi kérdése az lehetett, hogyan kezeljék azt az időszakot, amikor az ukránokat a Terrorelhárítási Központ (TEK) központjában tartották fogva, miközben a fogva tartás jogalapja nem volt egyértelmű. A megbeszéléseken a titkosszolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a TEK munkatársai is jelen voltak.
Ügyészségi feljegyzés utalhatott a találkozókra
A Telex birtokába került egy június 22-i keltezésű ügyészségi feljegyzés, amelyben Szathmáry István, az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársa beszélt a történtekről. Elmondása szerint még a választás előtt vizsgálat zajlott a Belügyminisztériumban, és ő több alkalommal megjelent az ezzel összefüggő bizottság előtt Farkas Örs akkori nemzetbiztonsági államtitkár kíséretében.
A feljegyzés szerint ezen a körön belül Hajdu János, a TEK akkori vezetője egy olyan kijelentést tett, amelyben arra utalt, hogy az elfogás egy olyan személy döntése alapján történt, akit nem lehet bevonni az ügybe. A feljegyzés ezt az utalást Orbán Viktor korábbi miniszterelnök személyével hozta összefüggésbe.
A lap ugyanakkor úgy tudja, hogy sem a választás előtt, sem azt követően nem indult olyan hivatalos belügyminisztériumi vizsgálat, amely kifejezetten a titkosszolgálatok, a NAV vagy a TEK felelősségét tárta volna fel. A források szerint a résztvevők valóban találkoztak a Belügyminisztériumban, de ezek az alkalmak inkább válságtanácskozások lehettek.
A fogva tartás jogalapját próbálhatták tisztázni
Az ukrán pénzszállítókat képviselő Horváth Lóránt ügyvéd még a választás előtt feljelentést tett. A Telex szerint az ügyészség ezt egy ideig nem kezelte kiemelt ügyként, majd a választás után felgyorsultak az események. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség több, az úgynevezett aranykonvoj-ügyben érintett állami szervet is megkeresett.
A lap információi szerint az érintett szervek ezt követően kezdtek intenzívebb egyeztetésekbe. A háttérben az állhatott, hogy a NAV befejezte az ukránok meghallgatását, ők azonban még nem kerültek idegenrendészeti őrizetbe. Így felmerült: milyen jogcímen tarthatta őket továbbra is fogva a TEK.
Szathmáry István a feljegyzés alapján arról is beszélt, hogy ő és Farkas Örs egy táblázatot vitt a belügyminisztériumi egyeztetésre. A dokumentum azt tartalmazta, hogy az elfogott személyeket mettől meddig és milyen jogcímeken tartották fogva. A Telex szerint a tanácskozások egyik célja az lehetett, hogy az érintett szervek magyarázatot találjanak a fogva tartás jogi hézagaira.
Eltérő felelősségi álláspontok
Az ukránokkal való bánásmód miatt Hajdu János és a NAV egymásra háríthatta a felelősséget. A lap forrásai szerint ez a nézetkülönbség a Belügyminisztériumban tartott egyik találkozón is felszínre került. Hajdu a műveletben a titkosszolgálatok szerepét és felelősségét is felvetette.
Hajdu János védője, Hampó Norbert megerősítette, hogy Farkas Örs vezetésével valóban tartottak értekezletet a Belügyminisztérium épületében. Az ügyvéd szerint azonban nincs tudomásuk arról, hogy ez egy hivatalos vizsgálat része lett volna, és úgy tudják, vizsgálóbizottságot sem állítottak fel. Hozzátette: a megbeszélésen elhangzottak feltárása a nyomozás feladata, védence pedig álláspontja szerint nem követett el bűncselekményt.
Farkas Örs nem kívánta kommentálni a Telex értesüléseit. Annyit közölt, hogy szerinte nem szerencsés, ha egy ilyen ügyet egyes szereplők a nyilvánosság előtt próbálnak rendezni.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal korábban nyilvánosan elismerte, hogy az ukránok elleni akciót a kormányzat rendelte meg, és a rajtaütés időpontját is a kormányzat határozta meg.
Mi derül ki biztosan a belügyminisztériumi egyeztetésekről?
A forrás alapján az ügy egyik legfontosabb bizonytalansága az, hogy a Belügyminisztériumban tartott megbeszélések hivatalos vizsgálatok voltak-e. A Telex több forrása válságtanácskozásokról számolt be, Hajdu János védője viszont megerősítette ugyan az értekezlet megtartását, de azt mondta, vizsgálóbizottságról nincs tudomásuk.
A feljegyzésben szereplő táblázat arra utal, hogy az érintett szerveknek pontosítaniuk kellett: az ukránokat mikor és milyen jogcímen tartották fogva. Ez azért vált központi kérdéssé, mert a NAV meghallgatásuk befejezése után az érintettek még nem kerültek idegenrendészeti őrizetbe. A forrás szerint tehát nem pusztán az akció végrehajtása, hanem a résztvevő szervek közötti felelősségi vita és a fogva tartás jogalapja is a megbeszélések témája lehetett.
