Magyar Péter utasítására enyhülhet – Magyarország várhatóan még ezen a héten nem akadályozza tovább az ukrán uniós csatlakozási folyamat egyik technikai lépését – írja a Financial Times két uniós tisztviselőre hivatkozva. A változás egyelőre nem jelent teljes körű politikai támogatást Ukrajna EU-tagságához, a magyar álláspont ugyanis továbbra is összefügg a nemzeti kisebbségek oktatási jogait érintő ukrán törvény elfogadásával. Az esetről a Népszava számolt be.
Magyar Péter utasítására enyhülhet: a legfontosabb részletek
A lap szerint Magyar Péter miniszterelnök arra kérte a magyar diplomatákat, hogy a munkamegbeszéléseken ne blokkolják az Ukrajnának és Moldovának küldendő levelek elfogadását. Ezek a dokumentumok a következő két uniós csatlakozási tárgyalási csoport esetleges megnyitásáról szólnak.
Két új tárgyalási csoport előtt nyílhat meg az út
Az érintett klaszterek a belső piac és a versenyképesség kérdéseit foglalják magukban. Az uniós tisztviselők a Financial Times beszámolója szerint technikai, ugyanakkor szimbolikus jelentőségű lépésként értékelték a magyar vétó feloldását.
A folyamat megindulása attól függhet, hogy az ukrán parlament október 12-én elfogadja-e a nemzeti kisebbségek oktatási jogait bővítő jogszabályt. A kérdés Magyarország számára régóta kiemelt jelentőségű. A forrás szerint a törvényjavaslatot a magyar fél javaslatainak és észrevételeinek figyelembevételével dolgozták ki.
Ha a jogszabályt elfogadják, a két tárgyalási csoport megnyitásáról szóló egyeztetések még a tíz nap múlva Brüsszelben esedékes uniós csúcstalálkozó előtt elkezdődhetnek.
Budapest a kisebbségi jogokról szóló törvényhez köti a támogatást
A Financial Times által idézett uniós tisztviselő szerint Ukrajna csatlakozási útja egyre világosabb, miközben az uniós előírásokat és a politikai realitásokat is figyelembe veszik. A magyar kormány politikai támogatása azonban a beszámoló alapján végső soron az ukrán parlament döntésétől függ.
Ha a belső piacról és a versenyképességről szóló két klaszter ügyében sikerül megállapodni, Ukrajna esetében további két fejezet maradna nyitva. Ezek a zöldpolitikával, valamint a mezőgazdasággal és a kohéziós ügyekkel kapcsolatosak. Az Európai Bizottság azt szeretné, ha ezekről Ukrajnával és Moldovával is még év végéig megállapodás születne.
Egyeztetések előzték meg a törvényjavaslatot
Orbán Anita miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy Vszevolod Csencov ukrán miniszterelnök-helyettes személyesen tájékoztatta őt a kisebbségek oktatási jogairól szóló törvényjavaslat parlamenti beterjesztéséről. A tárcavezető szerint a kezdeményezést több héten át tartó magyar–ukrán szakmai egyeztetések, valamint a kárpátaljai magyar közösség képviselőivel folytatott konzultációk előzték meg.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország párbeszédet és a kárpátaljai magyar közösség mindennapjaiban is érzékelhető eredményeket szeretne. Azt is állította, hogy néhány hónap alatt több tényleges előrelépés történt a kisebbségi jogok megerősítésében, mint az Orbán-kormány tíz éve alatt.
Egy névtelenséget kérő ukrán forrás szerint a magyar fél véglegesítette álláspontját a két ország között egyeztetett, 11 pontos törvényszöveg-tervezetről. A forrás úgy tudja, szeptember 27-én már csak kisebb, technikai jellegű vitapontok maradtak. Az ukrán parlament október 12-én ül össze ismét, és a tervezetet akár a következő napokban elfogadhatja, de az optimista forgatókönyv szerint legkésőbb október 16-ig megszülethet a döntés.
Újabb incidens a Fekete-tenger térségében
A forrásanyag egy másik, a térség biztonsági helyzetét érintő eseményről is beszámol. Hétfő reggel dróntalálat érte a török Royad Mammadov gabonaszállító hajót, amely az ukrán Izmajil kikötőjéből az olaszországi Ravennába tartott.
A beszámoló szerint ez volt az orosz–ukrán háború kitörése óta a legsúlyosabb ilyen incidens a romániai felségvizek közelében.
Miért lehet fontos a magyar vétó feloldása?
A most jelzett lépés nem Ukrajna uniós csatlakozásának lezárását, hanem a csatlakozási tárgyalások újabb részeinek megnyitását érintené. A belső piacról és a versenyképességről szóló két klaszter előrelépése ezért elsősorban a tárgyalási folyamat technikai továbbhaladását jelentené, miközben politikai üzenete is lenne.
A magyar álláspont feltétele ugyanakkor világosan kirajzolódik a forrásból: Budapest a kisebbségi oktatási jogok bővítéséről szóló ukrán törvény parlamenti elfogadását várja. A két ügy időben szorosan összekapcsolódik, mert a jogszabályról október 12-én dönthetnek, a következő uniós csúcstalálkozót pedig tíz nappal később tartják Brüsszelben. Biztosan egyelőre az tudható, hogy a magyar diplomaták utasítást kaptak a munkamegbeszélések akadályozásának mellőzésére; a végleges politikai támogatás a törvény elfogadásától függ.
