Maratoni kormányülés Erdőbényén: a 2027-es büdzsé és a Budapest-megállapodás is napirenden van
Maratoni kormányülés Erdőbényén 2027-es – Szombaton kezdődött meg a kormány kihelyezett ülése Erdőbényén, ahol a kabinet több, gazdasági, szociális és közlekedési szempontból is jelentős ügyet tárgyal. Magyar Péter miniszterelnök tájékoztatása szerint a tanácskozás hosszú és intenzív, szombat este pedig még csak a napirendi pontok felénél tartottak.
Maratoni kormányülés Erdőbényén 2027-es: a legfontosabb részletek
A megbeszélések középpontjában a 2027-es költségvetés áll. Kármán András pénzügyminiszter korábbi közlése alapján a kormány a büdzsé fő számairól, az államháztartás és az adópolitika kérdéseiről, valamint tervezett szociális intézkedésekről is dönthet. A költségvetés még ebben a hónapban az Országgyűlés és a nyilvánosság elé kerülhet.
A költségvetés és a nyugdíjasokat érintő intézkedések
A pénzügyi napirend előkészítésében a pénzügyminiszter mellett Barabás Gyula, az államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár, valamint Kövesdy Attila, az adóügyért felelős államtitkár is részt vesz. A forrás szerint a kabinet nemcsak a költségvetés politikai irányairól, hanem részletes fiskális kérdésekről is egyeztet.
A tervek között egy jelentős nyugdíjemelési program is szerepelhet. Kármán András a kormányülés előtt arról írt, hogy a kormány megnégyszerezte a nyugdíjminimumot, továbbá mérsékelte a tűzifa és a gyógyszerek áfáját. A pénzügyminiszter ezeket a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat célzó intézkedésekként mutatta be.
Klímatörvény készül, a civilek több időt kértek
A kabinet a készülő klímatörvény tervezetét is tárgyalja. Gajdos László, a TISZA élő környezetért felelős minisztere szerint a jogszabály egyik fő célja a magyarországi vízkészletek megőrzése és a természetes élőhelyek helyreállítása. A tervezet a súlyosbodó aszályhelyzet kezelésére is kitér.
Gajdos László sikeres társadalmi egyeztetésről számolt be, ugyanakkor a civil szervezetek több időt szeretnének a javaslat részletes véleményezésére. A forrás alapján így a jogszabály végleges tartalma egyelőre nem ismert.
120 milliárd forintos támogatás része a Budapest-alkunak
A hétvégi tanácskozás másik kiemelt témája a kormány és Budapest között létrejött megállapodás. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint a főváros 120 milliárd forintos rendkívüli állami támogatást kap. A megállapodás célja a főváros fizetésképtelenségének elkerülése, cserébe Budapest lemond a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos peres követeléseiről.
Az alku részeként regionális közlekedési szövetség jöhet létre, összehangoltabb menetrenddel és egységesebb jegyrendszerrel. A tervek között a parkolási rendszer teljes egységesítése és egy 20 milliárd forintos fővárosi megtakarítási program is szerepel.
A megállapodást ugyanakkor kerületi oldalról kifogásolták. Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere levélben kérte a miniszterelnöktől a részletek tisztázását és a kerületek érdemi bevonását. Különösen a parkolási és útfejlesztési kérdésekben tartja fontosnak a helyi szempontok érvényesítését.
Rákosrendező és a vasútfejlesztések is napirenden vannak
Vitézy Dávid közlése szerint Rákosrendező fejlesztése a kormány és a főváros közös szervezetén keresztül, szoros együttműködésben haladhat tovább. A jelenlegi elképzelés szerint a terület köztulajdonban maradna, a beruházás koordinációja pedig az áprilisban lezárt tervpályázat alapján folytatódna. A megvalósításhoz európai uniós forrásokat is bevonnának.
A kormány emellett három kiemelt vasúti beruházásra pályázik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz frissen megnyílt forrásaiból. A tervek között szerepel a budapesti Gubacsi vasúti híd újjáépítése, a gyékényesi deltavágány tervezése, valamint a Budapest és Győr közötti nagy sebességű vasútvonal engedélyezési terveinek elkészítése.
A kabinet ülésének pontos lezárásáról és a döntések végleges formájáról a forrás nem közölt további részleteket.
Mi dőlhet el a maratoni kormányülésen?
A tanácskozás napirendje egyszerre érinti a következő évi állami költségvetés fő irányait, a szociális intézkedéseket, a klímapolitikát és Budapest pénzügyi helyzetét. Ez alapján nem egyetlen ügyben kell döntést hozni: a kabinet párhuzamosan készíti elő a büdzsét, a fővárossal kötött megállapodás részleteit és több nagy közlekedési beruházás további sorsát.
A Budapest-alku közvetlenül a főváros működésének finanszírozásához kapcsolódik, miközben a közlekedési és parkolási rendszer átalakítása a kerületeket is érintené. A forrás szerint éppen a kerületek bevonása körül alakult ki vita. A költségvetési és a klímatörvény-tervezetről ugyanakkor még nem ismert minden végleges részlet, ezért a mostani közlések elsősorban a kormány előtt álló döntési pontokat mutatják meg.
