Lettországban biztonsági félelmek közepette – Megnyíltak a szavazóhelyiségek Lettországban, ahol a választók a százfős parlament, a saeima összetételéről döntöttek. A voksolást az orosz–ukrán háború, a balti térség biztonsága, valamint a lett légteret érintő drónincidensek határozták meg.
Lettországban biztonsági félelmek közepette: a legfontosabb részletek
Az esti exit poll szerint Andris Kulbergs centrista Egyesült Listája 35,6 százalékkal végzett az első helyen. A korábbi felmérésekben a párt támogatottsága mintegy 14 százalék volt. A lett pártrendszer azonban rendkívül széttagolt, ezért az első hely önmagában nem jelent biztos kormányalakítási lehetőséget: a következő időszakban koalíciós tárgyalásokra lesz szükség.
A NATO- és európai uniós tagállam Oroszországgal és Belarusszal is határos, így a választás tétje a belpolitikai erőviszonyokon túl az ország biztonságpolitikájára is kiterjed. Mintegy 1,56 millió választó volt jogosult szavazni, miközben a hatóságok a hibrid fenyegetések, köztük a kibertámadások és a dezinformáció miatt fokozott készültségben voltak.
A drónincidensek a kampány középpontjába kerültek
Kulbergs az előző kormánykoalíció összeomlása után került a miniszterelnöki tisztségbe. A politikai válság egyik közvetlen előzménye az volt, hogy katonai drónok észrevétlenül jutottak be a lett légtérbe. A forrás szerint az érintett eszközök ukrán eredetűek voltak, Riga azonban az incidenseket az orosz háború következményének tekinti, és úgy látja, hogy azok a légvédelem hiányosságaira is rávilágítottak.
A kormányfő a kampányban további radarokat, elfogódrónokat és az alacsonyan repülő eszközök észlelésére alkalmas rendszereket ígért. Lettország többrétegű védelmet épít, mert a kis méretű és olcsó drónok ellen a hagyományos légvédelmi rakéták önmagukban túl költségesek lehetnek, és nem mindig reagálnak elég gyorsan.
Kulbergs fenn akarja tartani a GDP öt százalékának megfelelő védelmi kiadást is, amely a NATO-tagállamok között a legmagasabbak közé tartozik. Ukrajna támogatásáról azt mondta, Kijevnek most kell megadni a katonai fölényhez szükséges eszközöket. Lettország a lakosságához és gazdasági méretéhez képest eddig is az egyik jelentős európai támogató volt, ám a társadalom egy részében erősödik az elégedetlenség a háború költségei miatt.
Eltérő álláspontok Ukrajna támogatásáról
A védelmi kiadások szintjének fenntartása hosszabb távon költségvetési átcsoportosításokat igényelhet. A választók számára az egészségügy, az oktatás és a megélhetési költségek is fontos kérdések, ezért a háborús támogatásokról és a biztonsági beruházásokról szóló vita gazdasági kérdésekkel kapcsolódik össze.
A kormánypártok egyik legélesebb ellenfele a Moszkva-barátként számon tartott Szuverén Hatalom volt, amely az exit poll szerint 10,8 százalékot szerzett. Vezetője, Julia Stepanenko szerint Lettországnak vissza kellene fognia Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását, és inkább a lakosság megélhetési gondjaira kellene fordítania a forrásokat. A párt szerint választói békét akarnak, nem légiriadókat és óvóhelyeket. Stepanenko ugyanakkor azt is állítja, hogy Ukrajnának győznie kellene, de tárgyalások, nem pedig újabb fegyverszállítások révén.
Széttagolt parlament, nehéz koalíciós egyeztetések
Az exit poll alapján a populista Lettország az Első 11,3 százalékot, a baloldali Progresszívek pedig 11,1 százalékot értek el. Ainars Slesers pártja hivatalosan elítéli az orosz inváziót, ugyanakkor egyre kritikusabban beszél Ukrajna támogatásának gazdasági áráról. A Progresszívek főként fiatal és városi választókra támaszkodnak.
A parlamenti bejutási küszöb öt százalék, ezért a kisebb pártok eredményei is érdemben befolyásolhatják a mandátumarányokat. A felmérések hét parlamenti párttal számoltak, így Kulbergsnek akkor is nehéz kormányt alakítania, ha pártja végül az első helyen végez. A koalíciós partnerek között olyan erők is lehetnek, amelyek az ukránpolitika több elemét bírálják.
A lett társadalom megosztottságát az ország jelentős orosz anyanyelvű kisebbsége is árnyalja. A kormány az orosz–ukrán háború kezdete óta szigorított az orosz nyelv oktatási használatán, eltávolított több szovjet emlékművet, és keményebben lépett fel az orosz állami propagandával szemben. Moszkva kisebbségellenes politikával vádolja Rigát, a lett vezetés viszont azt állítja, hogy Oroszország a nyelvi és történelmi vitákat politikai befolyásszerzésre használja.
A NATO a voksolás idején is fokozott figyelmet fordított a lett légtérre. Az AP szerint a biztonsági szolgálatok addig nem jeleztek jelentős külföldi beavatkozást a választásba. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint este nyolckor zártak, az első részeredmények néhány órával később várhatók, a kormányalakításról szóló egyeztetések azonban napokig vagy akár hetekig is eltarthatnak.
Mi dőlhet el a koalíciós tárgyalásokon?
A lett választás egyik fontos kérdése nem pusztán az volt, melyik párt szerzi a legtöbb szavazatot, hanem az is, hogy milyen biztonságpolitikai és gazdasági kompromisszumokkal lehet többséget létrehozni. Az exit pollok alapján több, egymástól eltérő álláspontú párt juthatott be a parlamentbe, miközben az ötszázalékos küszöb miatt a kisebb pártok eredményei is módosíthatják az erőviszonyokat.
A leendő kormánynak egyszerre kell kezelnie a légvédelem fejlesztésének és az Ukrajnának nyújtott támogatásnak a kérdését, valamint a megélhetési, egészségügyi és oktatási kiadásokat érintő társadalmi nyomást. A forrás alapján az nem volt biztosítható, hogy Kulbergs első helye automatikusan stabil koalíciót eredményez; a végső politikai kép a tárgyalások során alakulhat ki.
