19 milliárd forintból készítenék elő a Budapestet Béccsel és Varsóval összekötő gyorsvasutat
19 milliárd forintból készítenék – A kormány hat közlekedési projekttel jelentkezik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz CEF2 Reflow pályázatára – derül ki a péntek este megjelent Magyar Közlönyből. A benyújtandó fejlesztések tervezett nettó összköltsége összesen 39,226 milliárd forint, amelyből 24,183 milliárd forintot uniós támogatásból fedeznének.
19 milliárd forintból készítenék: a legfontosabb részletek
A projektek közül csaknem 19 milliárd forint jutna a Budapestet Béccsel és Varsóval összekötő nagysebességű vasút magyarországi szakaszainak előkészítésére. A beruházás ezen része a tervek szerint nem maga a pályaépítés lenne, hanem az ahhoz szükséges engedélyezési és kapcsolódó tervezési feladatok elvégzése.
Engedélyezési tervek készülhetnének
A „Budapest-Bécs/Varsó nagysebességű vasút magyarországi vonalszakaszainak létesítéséhez szükséges feladatok elvégzése” elnevezésű projekt tervezett nettó költsége 15 milliárd forint, bruttó összege pedig 19,05 milliárd forint. A kormány ebből 11 milliárd forint uniós támogatást igényelne, a hazai költségvetés pedig 8 milliárd forinttal járulna hozzá.
A forrásból úgynevezett elvi vasúti létesítési engedélyezési tervdokumentáció készülne a nagysebességű vasút nyíltvonali szakaszaira. Emellett megterveznék az új pálya és a meglévő vasúti hálózat nyíltvonali kapcsolatait is, ezekhez pedig vasúthatósági létesítési engedélyezési dokumentáció készülne.
A projekt keretében további tervpályázati, városépítészeti és egyéb kiegészítő tervezési feladatokra is jutna pénz. A pályázat támogatása tehát a forrás szerint a beruházás előkészítését szolgálná; a határozatban szereplő összeg önmagában nem a nagysebességű vasút teljes megépítésének költsége.
250–320 kilométeres óránkénti sebességre tervezik
Az európai nagysebességű vasúthálózat tervei már évek óta ismertek. A 2021-ben ismertetett elképzelés szerint az építkezés a 2030-as években kezdődhetne meg. Az NSV külön pályán működő infrastruktúra lenne, amelyet óránként 250–320 kilométeres sebességre terveznek.
A koncepció szerint ezen a hálózaton a távolsági és nemzetközi vonatok a lassabb elővárosi, illetve tehervonatoktól elkülönítve közlekedhetnének. A közép-európai nagysebességű vasúti fejlesztésről a V4-ek júniusi gödöllői csúcstalálkozóján memorandumot is aláírtak.
Repülőtéri fejlesztés is szerepel a pályázatban
A hat közlekedési projekt legnagyobb tétele a TARMAC program, amelyet a budapesti és a kölni repülőtér egyes részein valósítanának meg. A tervek szerint gurulóutakat és előtereket korszerűsítenének, hogy azok polgári és védelmi célú, kettős hasznosításra is alkalmasak legyenek.
A TARMAC projekt bruttó összköltsége 22,7 milliárd forint, ehhez 8,94 milliárd forint uniós támogatást igényelnének. A kormányhatározat további négy közlekedési projektet is felsorol a pályázati csomagban, a rendelkezésre álló forrásrészlet azonban ezek részletes adatait nem ismerteti.
A CEF2 Reflow az Európai Unió olyan finanszírozási programja, amelyben a korábbi pályázatokban fel nem használt forrásokat osztják újra. A magyar kormány a hat projekt támogatási kérelmét ebben a konstrukcióban nyújtaná be.
Mit jelent ez a nagysebességű vasút szempontjából?
A most bejelentett összeg a forrásban szereplő leírás alapján elsősorban tervezési és engedélyezési munkákra szolgálna. Elkészülhetnének a magyarországi nyíltvonali szakaszok elvi dokumentumai, valamint azoknak a kapcsolatoknak a tervei, amelyek az új pályát a meglévő vasúti hálózathoz kötnék. A projektben városépítészeti és tervpályázati feladatok is szerepelnek.
Ez fontos különbség a pálya tényleges megépítéséhez képest: a kormányhatározatban szereplő 19,05 milliárd forint a magyarországi szakaszok előkészítésének tervezett bruttó költsége, nem pedig a teljes vasútvonal beruházási ára. A forrás szerint az építkezés kezdetét korábban a 2030-as évekre tervezték, de a mostani döntés konkrét építési kezdődátumot nem rögzít.
